Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)
III. A NAGYSZOMBATI ORSZÁGGYŰLÉS 1547. Deczemberben.
1547. DECZEMBERBEN. 97 jutván, az ellene indítandó hadjárat sikerét nehezítsék. Mert hogy a törökök által elfogadott fegyverszünet megtartásában nem lehet bízni, mutatják a pusztítások, melyeket a király területén eddig véghezvittek. Egyébkint habár a magyar nemzet, számos és súlyos csapások által megtörve, önmagát nem képes többé megvédni : az egybegyűlt rendek kijelentik, hogy készek mindnyájan a császár zászlai alatt fegyvert fogni, őseik példájára, hazájok szabadságáért és a kereszténység javáért életöket és véröket feláldozni. Az országgyűlés csak deczember első napjaiban nyittatott meg. A királyi biztosok tisztében, nem Salm és Nádasdy, hanem Várday Pál és Salm gróf jártak el. 2) Ezek megnyitó beszédükben, a király üdvözletét és kegyelmét jelentve, előadták, mikép kényszerítették az engedelmességet megtagadó német fejedelmek a császárt, hogy ellenök háborút indítson, és a királyt, hogy bátyjának segítségére siessen. Ekként mindketten megakadályoztattak a török ellen tervezett hadjáratot megindítani. Minthogy azonban most már a németországi és csehországi mozgalmak el vannak fojtva, remélhető, hogy az Augsburgba egybehívott birodalmi gyűlésen Németországnak belső békéje állandón meg fog állapíttatni, egyúttal pedig a Magyarország felszabadítására szükséges rendelkezések meg fognak történni. Ennek folytán a király utasítva látja magát, nem annyira a maga, mint inkább magyarországi alattvalóinak érdekében, hogy személyesen vegyen részt a birodalmi gyűlés tárgyalásaiban, minélfogva a magyar rendek között nem jelenhetett meg. Mihelyt azonban a német és más keresztény fejedelmekkel a Magyarország védelmére vonatkozó tárgyalásokat befejezte, sietni fog körükbe visszatérni. Az 1547. november 6-án kelt, a császárhoz intézett, és 24 pecséttel ellátott levél eredetije a bécsi titkos levéltárban. — L. Ironiá; nyok III. száui. 2) Ferdinánd király 1548. február 22-iki válasziratában említi, liogy a török békekötés tárgyában Várday és Salm tették meg az országgyűlésnek az előterjesztést. Magyar Országgyűlési Emlékek. III. 7
