Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

II. A NYITRAI RÉSZLEGES GYŰLÉS. 1537. Novemberben.

24 A N VIT IIA L RÉSZLEIIES (ÍYÍJLÉS. A királyi helytartó ilyetén felfogásában, mely a helyzet természetének helyes felismerésén alapúit, nem osztozkodtak a király többi magyar tanácsosai. Nem vonták ugyan kétségbe, hogy a nyitrai végzések között több olyas találtatik, melyek kétség kivül üdvösek; de kifogást tettek amiatt, hogy ők a gyűlésre nem hívattak meg, s csekély számú rendek vettek részt a tanácskozásokban. Továbbá elfogadhatlannak Ítélték azon végzést, melynek értelmében a megajánlott adó nem a kkamarának, hanem „bizonyos Forgách Zsigmondnak" kezeihez fog fizettetni. Az egyház kiváltságait sérti a tizedek megadóztatása. Végre ellenkezik az ország törvényeivel, és nagy zavarok kútforrása leend, azon intézkedés, hogy a helytartó és a k. személynök, nemcsak Pozsonyban, — melyet a király a törvénykezés székhelyéül rendelt — hanem az ország bármelyik helyén szolgáltathatják ki az igazságot. Ezek után ők, a tanácsosok, a nyitrai gyűlés végzéseit nem helyeselik, sőt azok ellen óvást emelnek; bár készek nemcsak egy forintot ajánlani fel, hanem életüket is áldozatul hozni, ha ezt ő felsége és az ország java kívánja. A királyt tehát arra kérték fel, hogy ne erősítse meg a nyitrai végzéseket. ') Várday Pál esztergomi érsek külön iratban támogatta társainak előterjesztését. Különösen hangsúlyozta, hogy az ország törvényei és ősi szokásai értelmében csak a, királynak van joga adókat vetni ki; s ezen jogát bitorolták a nyitrai rendek. Továbbá mindenek felett sérelmes a királyra nézve azon határozat, mely szerint a befolyó pénzből semmi sem adatik a királyi tisztviselők kezeihez, semmi sem fordíttatik a király szükségeire. 2) Ugyancsak Várday Pozsony megye gyűlésén, követei által, kijelentette, hogy a nyitrai végzéseket nem ismeri el érvényeseknek. Es hihetőleg az ő befolyásának tulajdonítandó, hogy a nevezett megye közönsége, bár követei hozzájárultak volt a nyitrai végzésekhez, ezek alól magát ki igyekezett vonni. 3) ') Egyébkint Bornemissza Pál k. titkárt küldöttek a királyhoz, hogy élő szóval adjon további felvilágosításokat. A deczember 16-iki felterjesztés eredetije, ugyanott. — L. Irományok. IV. szám. 2) Deczember 17-iki irata ugyanott. — L. Irományok. V. szám. 3) Thurzó jelenti ezt a királynak deczember 10; és 21-iki leveleiben,