Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

II. A NYITRAI RÉSZLEGES GYŰLÉS. 1537. Novemberben.

1537. NOVEMBERIJÉN. 25 Thurzó Elek, értesülvén ezen mozgalmakról, nem mulasztotta el álláspontját és eljárását a király előtt igazolni. 0 azt tette, mit leghelyesebbnek és legczélszerűbbnek látott. Többet nem volt képes kieszközölni. Ha az esztergomi érsek más, jobb módot tud javasolni az érdeklett országrész védelmére, ám fogadja el ö felsége. Megsemmisíteni a nyitrai végzéseket igen könnyű feladat. Ugyanis a nép előtt semmi sem kedvesebb, mint az adó elengedése ; és nem gondolható rendelet, melyet könnyebben lehessen végrehajtani, mint azt, mely kimondja, hogy nem kell adót fizetni. Ha azonban a király megerősíti a végzéseket, parancsolja meg a megyéknek, s különösen Pozsony megyének, hogy a végzések végrehajtása körül ne tegyenek nehézségeket. *) Két nappal ezen levél elküldése után, deczember 23-án, végre útra keltek a királyi udvar felé, a nyitrai gyűlés követei. Thurzó Elek ajánló levéllel látta el őket, s megragadta ez alkalmat, hogy újra felkérje a királyt a végzések megerősítésére. Előbb felhozott érveihez most azt is csatolta, hogy félni lehet attól, hogy azok, kik a nyitrai végzések értelmében máihadakat fogadtak, ismét elbocsátják, és ha ez nem is történik, minden esetre a hadakat csak akkor lehet igénybe venni, ha fizetésükről gondoskodva van ; már pedig ezt csak a Nyitrán megajánlott adókból várhatják. Azon ellenvetésre, hogy a végzések sérelmesek a királyi tekintélyre nézve, állandó hűségének öntudatában, megjegyzi, hogy ő oly gyűlésen, mely a királyi tekintélyre nézve hátrányos határozatokat alkot, nemcsak nem elnökölne, hanem jelen sem volna. ') Tapolcháni és Pósár az 1538-ik év első napjaiban érkeztek Prágába, hol Ferdinánd akkor tartózkodott. 3) Midőn a nyitrai gyűlés végzéseit benyújtották, a királyhoz intézett beszédükben mentették magukat és küldőiket? hogy nem hoztak nagyobb áldozatokat. Kiemelték, hogy bár közvetlenül csak azon országrészre, melyen laknak, voltak tekintettel, közvetve ő felségének is lényeges szolgálatot tet') Deczember 21-iki levele ugyanott. — L. Irományok. VI. szám. a) Deczember 23-iki irata ugyanott. — L. Irományok. VII. szám. 3) Dátum nélküli levelük, melyet innen a király egyik főpapi tanácsosához intéznek, ugyanott. — L. Irományok. VIII. szám,