Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

II. A NYITRAI RÉSZLEGES GYŰLÉS. 1537. Novemberben.

1537. NOVEMBERIJÉN. 23 vétessenek tárgyalás alá. A k. személynöknek, a törvénykezési eljárás költségeire, minden adó forintja után 5 dénárt szavaztak meg. A törvényszéki ülnökök, míg bíráskodnak, 4 forintnyi hetidíjt élveznek. Ezenkívül minden megyében vásárbírák választandók; hogy azokat, kik a jóveretü körmöczi pénzt vonakodnak elfogadni, megbüntessék. Mivel a bányavárosok és némely urak, saját területük védelmére, szövetséget kötöttek, s a nyitrai rendeket belépésre hívták fel, ezek akként válaszoltak, hogy ajánlatukat nem fogadhatják el ugyan, de készek a szövetségesekkel, mint az ország jelentékeny tagjaival, közös czéljuk: a közbéke visszaállítása és megszilárdítása érdekében közreműködni.') A gyűlés Tapólcháni Tamást és Pósár Menyhértet Ferdinándhoz küldötte, hogy végzései megerősítését kérelmezzék. Ezek azonban, ismeretlen okok miatt, késtek eljárni küldetésükben. E körülmény arra indította Thurzó Eleket, kogy deczeinber 10-én maga terjesztette fel a királynak a nyitrai gyűlés végzéseit, s hathatósan kérte, hogy azoktól ne tagadja meg jóváhagyását. Kiemelte, mily erőfeszítéseket tett, hogy a rendeket, nagyobb áldozatokra bírja, de ez nem volt lehetséges; sőt kényszerítve látta magát hozzájárulni azon feltételekhez, melyektől az egy forintnyi adósegélyt függővé tették. Előre látja, hogy többen azt fogják mondani, hogy ezen segélyből kevés haszna lesz a királynak ; de eltekintve attól, hogy az a király híveinek, az ország egy részének védelme érdekében fog felhasználtatni, figyelembe veendő, hogy az érintett adóból azon hadak és sajkások fognak fizettetni, kiknek eltartása különben a királyi kincstárt terhelné. 3) ') Articuli, qui confecti sunt in Diéta particulari pro festő b. Catherine V. et M., de commissione et mandato S. Rom., Hung., et Bohém., etc. Regie Maiestatis . . . per Spect. et Magn. D. Comitem Alexium Thurzó. . . . Nittrie celebrata. Anno Domini 1537. Egykorú példány a bécsi titkos levéltárban. — L. Irományok és törvények. I. szám. 2) A részükre kiállított s tíz pecséttel ellátott megbízólevél eredeti példánya ugyanott. — L. Irományok. II. szám. 3) 1537. deczember 10-én kelt felterjesztése, ugyanott. — L. Irományok. III. szám.