Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)
VII. HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK.1537-1540.
HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. 1537—1540. 179 sorsukban. Azonban a gyűlés válaszolá, hogy kérelmének, a király megegyezése nélkül, ne felelhet meg. Mire a gyűlés szétoszlott. Ferdinánd november közepén csakugyan megjelent Gráczban, hol örökös tartományainak rendeivel megkezdette, a török elleni segély kieszközlésére czélzó tárgyalásait. A tótországi rendek biztosai is megérkeztek a kitűzött időben. A király több pont iránt kérte ki véleményüket. Mily módon lehetne Slavóniát és a többi tartományokat a törökök pusztításai és támadásai ellen megvédeni ? Mily módon kívánnak ők e czélra közreműködni? Miután az utolsó hadjárat szerencsétlen eredményét a vezetés körül elkövetett hibák okozták, mily eljárást kelljen ezentúl a hadjáratokban követni ? Mily intézkedéseket ós készületeket kelljen szárazon és vizén, a lovas- és gyalog-hadakra nézve tenni? Miután a hajóhadnak nagy fontossága van, hol lehet legolcsóbban készíttetni hajókat? Hol, s mily számban kelljen a hajóhadra alkalmas fegyvereseket toborzani ? Kétségtelen lévén, hogy az utolsó hadjárat szerencsétlen lefolyásának egyik legfőbb oka az élelmi szerek hiánya vala; továbbá, mivel csak úgy remélhető, hogy az idegenek szolgálataikat Tótország védelmére felajánlják, ha biztosíttatnak, hogy élelmi szerekben nem fognak hiányt szenvedni: mily intézkedéseket kelljen ez irányban eszközölni ? Miután a lovakban való hiány, és a könnyű lovasok zsoldjának emelkedése folytán, a költségek szaporodása mind inkább érezhetővé válik, mikép kelljen ezentúl a könnyű lovasok és általán a hadak fogadása és ellátása körül eljárni? A király, midőn e kérdéseket a tótországi biztosok elé terjesztette, kijelenté, hogy ő a maga részéről költséget, sőt saját személyét sem fogja kímélni, és mindent, mi hatalmában áll, megteend. Továbbá figyelmeztette őket, hogy a török elieni támadó fellépésre, az ország felszabadítására soha alkalmasabb időpont nem létezett, mint a jelen. Ezt nem akarja elmulaszjelentésében íija, hogy a biztosok neveit egy mellékelt czédulán küldi. A jelentés fennmaradt, a czédula elveszett. ') Jurisich Miklósnak és Peregi Albertnek 1537. november 7-én Dombróról, Ferdinándhoz intézett jelentése. Eredetije a bécsi titkos levéltárban. — L. Irományok. IX. szám. 12 *