Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

VII. HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK.1537-1540.

177 HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. 1537 — 1540. kezelve a király által a szultánnal kötött békénél. Kiemelték, hogy míg a király azt lelkiismeretesen megtartotta, a törökök folytonosan megszegték, s egész Magyarország meghódítására irányozták törekvéseiket. Szemben ezen veszélylyel, Ferdináiiel buzgón felkarolta a megoszlott ország egyesítésének, a János királylyal való kibékülésnek ügyét. Azonban bár kész volt mél­tányos feltételek alatt, sőt jelentékeny áldozatokkal is, egyes­ségrelépni: János királyt nem volt képes rábírni, hogy a kö­zöttük létesítendő békekötés után, a török ellen szövetkezzék. Ennek daczára nem csüggedett. Országának oltalmára hatalmas sereget gyűjtött egybe, mely elég erősnek mutatkozott a török támadás visszaverésére. Azonban, bár meghagyta a sereg ve­zéreinek, hogy a hü rendeket oltalmazva, a reájuk bízott had­erőt kétes esélyeknek kitenni óvakoeljanak ; ezek mindazáltal megfeledkeztek utasításairól, az élelmiszereket könnyelműen fedezet nélkül hagyták, azokat az ellenség által lefoglaltatni, sőt magukat körülkeríttetni engedték. A fájdalmas hatást, me­lyet ezen fejlemény a király lelkére gyakorol, egyedül a tudat enyhíti, hogy lelkiismeretesen teljesítette kötelességét, és a szerencsétlenségért nem őt terheli a felelősség. Egy úttal, mi­helyt a történtek felől értesült, goneljait rögtön oda irányozta, hogy az elkövetett hibát jóvá lehessen tenni. E miatt Katzia­ner helyébe Jurisich Miklóst nevezte főkapitányává, s elren­elelte, hogy haladék nélkül 2000 könnyű és 600 nehéz fegy­verzetű lovast, úgy szintén néhány száz gyalogot fogadjon a tartomány oltalmára, míg maga képes lesz nagyobb haderőt kiállítani. E czélra újból fel fogja hívni örökös tartományai­nak rendeit, hogy segélyt nyiijtsanak; Stíria, Krajn, Karintia és Görcz rendeinek már is, november 11-ére gyűlést hirdetett, melyen személyesen meg fog jelenni. Felhívja a slavóniai rendeket, hogy ide, Gráczba ők szin­tén a maguk köréből teljhatalmú biztosokat küldjenek, kikhez ha a rendek soraiból mások is csatlakoznak, kedves dolgot fognak ő felségének cselekedni. Ezekkel közölni fogja terveit, s velők aziránt, miként kelljen a töröknek ellenállni, tanács­kozni fog; megállapodásaikat azután a sl avóniai rendek köte­lesek lesznek elfogadni és végrehajtani. Ne essenek tehát kétségbe! Ugyanis a szenvedett Vesztesé­Magyar Országgyűlési Emlékek, n. 12

Next

/
Thumbnails
Contents