Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)
VII. HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK.1537-1540.
173 HORVÁT- É S TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. 1537 — 1540. tánynyal (Katzianert értik) egyetértőleg járjanak el. Ugyancsak ezen urakra bízták az igazságszolgáltatást. Es a zágrábi püspököt felhatalmazták, hogy társainak távollétében, egyedül is, a rendek által melléje adott négy ülnökkel bíráskodhassék. A várak kivétettek bírói hatóságuk alól; azoknak falai között a főkapitányt illette a bírói hatalom. A rendek végre kimondották, hogy a végzéseknek, ha kell, fegyveres erővel fognak érvényt szerezni. ') A körösi gyűlés végzéseit Katzianer küldötte át a királynak. Ez sietett azokat megerősíteni, kifejezvén reményét, hogy lelkiismeretesen végre fogják hajtani, és hazájuk megvédelmezése végett, a szükség követelései szerint, nagyobb áldozatokat is fognak hozni. 2) II. A körösi gyűlés végzései a pozsonyi kamarát kevésbbé elégítették ki, mint a királyt. A folytonos pénzügyi zavarok között, melyekkel küzdenie kellett, midőn a magyarországi jobbágyok évenkint nagy adót fizettek, határozott ellenszenvvel tekintettek Tótországra, honnan négy év óta a királyi kincstár semmi segélyt nem nyert, miután az ott megajánlott adókat a tartomány saját kincstárnokai, a tartomány czéljaira fordították. A kamara ajánlotta tehát a királynak, hogy hirdessen új gyűlést s hívja fel a tótországi rendeket, hogy legalább két forintot szavazzanak meg minden jobbágytelek után, melyet a királyi kincstár egy tisztviselője vegyen át; s e czélból új gyűlést hirdessen. 3) A király, bár a körösi gyűlés megerősítését tartalmazó ') A törvényczikkek, és a rendeknek apríl 15-én kelt kísérő levele, eredetiben a bécsi titkos levéltárban. Kiadta Kulculjevic. — L. Irományok. I., II. szám. 2) A május 2-án kelt leirat eredeti fogalmazata ugyanott. — L. Irományok. III. szám. s) Ez kitűnik az alább említendő k. leiratból, és Peregi Albert kamarai elnöknek 1537. május 5-én a királyhoz intézett leveléből, melyben többi között írja: „Misi formulám literarum, qua litere Maiestatis Y. ad Regnicolas pro petendo subeidio, meo iudicio erunt conficiende. Diem vero diete facile 1). Catzianer pro temporis ratione deeernere poterit." Eredetije ugyanott.
