Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

VII. HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK.1537-1540.

174 HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. 1537 — 1540. leirat már el volt küldve, felkarolta a kamara javaslatát, és a tótországi rendeknek 1537. június 17-re, Körösre újabb gyűlést hirdetett. *) Katzianer János nyitotta meg a tanácskozásokat. Bemutatta a királyi leiratot, mely a múlt gyűlés végzéseit jóváhagyja, s buzdította a rendeket, hogy szavazzanak meg a király részére adót, s ezt helyezzék az ő (a főkapitány) rendelkezésére. Továbbá figyelmeztetvén őket, hogy miután a király jelentékeny haderőt küldött Slavónia védelmére, s Alsó-Ausztriából előkelő és vitéz harczosok érkeztek segítségükre: kétszeres kötelességük, hogy maguk részéről is minden kitelhetőt tegyenek meg. Felhívta tehát őket, hogy fejenként ragadjanak fegyvert, a főpapok és főurak állítsák ki a törvény által megszabott banderiumjaikat, és rendelkezzenek a hadak élelmezése tárgyában. 2) Ugyanakkor Castellanffy János is megjelent a rendek körében. Előmutatott egy k. leiratot, melyben a tótországi rendek felhívatnak, hogy miután négy év óta a királyi kincstár részére nem fizettek adót, most ajánlják meg azt; s értesíti, hogy behajtását és átvételét az említett Castellanffyra bízta. 3) A rendek nem csekély zavarban voltak, melyik k. leiratnak engedelmeskedjenek ? Azonban ezen kérdés eldöntése elől kitértek, s azt a főkapitányra bízták. Ok készséggel hajoltak a király kívánatára és két forintot szavaztak meg, melynek fele királyi, másik fele a tartományi kincstárba fizettessék. Ez alkalommal az alsó papságot is megadóztatták. A 2—3 káplányt tartó plébánosokra 4 forintot, a többi plébánosokra kettőt, a kisebb javadalmak birtokosaira egyet, végre a káplányokra 50 dénárt vetettek ki. Az ebből befolyó pénzösszeg szintén a királyi és tartományi kincstár között volt megosztandó. Készségüket személyesen kelni fel hazájuk védelmére, ') Meghívólevél nem ismeretes. 2) Katzianernek a gyűléshez intézett, dátum nélküli, irata. Egykorú másolata a bécsi titkos levéltárban. — L. Irományok. IV. szám. 3) A dátum nélküli k. leirat eredeti fogalmazata ugyanott. — L. Irományok. Y. szám. \