Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XIII. A BÉLAVÁRI, VESZPRÉMI, SZÉKESFEHÉRVÁRI, ZÁKÁNYI, KENESEI ÉS BERENHIDAI GYŰLÉSEK. 1531. és 1532-ben.

A KENESEI (JYŰLIÍS. 1532. 341 karatát és kegyelmességét, fejtsék ki, hogy senki más nem képes az országot a török ellen jobban megvédem, vagy a törökkel előnyösebb békét kötni, mint ö ; czáfolják meg a vádakat, melyek személye és kormánya ellen a gyűlésen fel fognak merülni, és végre hívják fel a rendeket, hogy mindannyian hozzá csatlakozzanak. Emellett igyekezniök kellett az ellenpárt tagjait, személyesen, és más alkalmas egyének közvetítésével, reábeszélések e's Ígéretek által megnyerni, s velők alkura lépni. IIa a gyűlés elhatározná, hogy követeket küld Ferdinándhoz és a császárhoz, a biztosoknak oda kellett hatni, hogy mindkét pártból jószellemű, s ne makacs vagy szerénytelen emberek, választassanak; ha pedig ennek daczára a Jánospártiak közül olyanokra esnék a választás, kik e kellékeket nélkülözik, azok, kik az ő, Ferdinánd, hívei közül választatnak, jelentsék ki, hogy amazok társaságában a küldetést nem vállalják el. Végre vigyék ki, hogy Jánoshoz is küldessenek követek, öt félhivandók, hogy Ferdinánddal békére lépjen. A magyar tanácsosok az utasítás szövegében többféle módosításokat ajánlottak; így, hogy a biztosok, midőn a törökről fognak szólani, ne legyenek túlságosan élesek; mert sokan a fejedelmek iránt tartozó tiszteletet a pogány uralkodók irányában is megtartandónak vélik; továbbá a sértő kifejezések felingerelhetik a törököt, anélkül hogy a legcsekélyebb hasznot eredményeznék. A királyi udvarban belátták ezen észrevétel helyességét. ") De elmellőztek egy más javaslatot. A tanácsosok ugyanis óhajtottak, hogy a királyi biztosoknak Kenesén tartandó előadásába a következő pont ve'testék fel: „0 felsége, érett megfontolás után, kész volt jogairól, melyeket a magyar trónra bír, lemondani, és az országot Jánosnak engedni, ha ezt alkalmasnak látta volna a kormányra; miután azonban Jánost erre alkalmatlannak ismerte fel, Ő felsége, ') A k. biztosok részére kiállított megbízólevél és utasítás fogalmazata a bécsi t. levt. — L. Irományok. XIV. XV. szám. 3) Ugyanis a pozsonyi tanácskozmány felterjesztésében, az említett pont mellett, ezen olclaljegyzet áll: „Factum."