Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

BEVEZETÉS

XIII BEVEZETÉS. A Magyarországot illető oklevelek 1355-ig érnek fel; az országgyűlésekre vonatkozók sorozatát megnyitja Mátyás királynak utasítása, melyet az 1473. deczember 8-ára összehívott magyar országgyűlésre küldött biztosai részére állított ki; s azok a XVI-ik század első éveitől kezdve Báthory István háláláig a magyarországi és erdélyi gyűlésekre nézve sok ismeretlen részletet nyújtanak, miként ez már a jelen kötetből kitűnik. 2) IV. Mintán a megelőző lapokon előadtuk, mily kiterjedésben indította meg a Történelmi Bizottság a levéltári kutatásokat, hogy az „Országgyűlési Emlékek" kiadásához az anyagot lehető teljességben bírja: röviden meg kell említenünk, mily eljárást állapított meg e munka kiadása körűi. Habár kívánatos lett volna az „Országgyűlési Emlékeket" a legrégibb korral, a magyar királyság megalapításánál kezdeni meg, a Történelmi Bizottság jónak látta egyelőre a mohácsi vészt követő kor országgyűléseinek emlékeivel tenni meg a kezdeményezézt. Mert míg az előbbi korszak (1000—1526) nyomtatásban közrebocsátott, s különösen a Kovachich gyűja harmadik Moszkvába szállíttatott. Ezen levéltárak átkutatásával a Történelmi Bizottság 1873. őszén Supála Ferencz urat, a Nemzeti Múzeum könyvtárának segédőrét bízta meg. ') Ezen országgyűlésről eddig csak a meghívólevelet ismertük a távol éjszakról nyerjük a további felvilágosítást. 2) Különösen az „Acta Tomiciana" kiadatlan kötetei, melyeket Supala úr előlegesen a szent-pétervári cs. könyvtárban használt — ezen gyűjteményről fennebb szólottunk — és a moszkvai levéltárban létező „Legationum libri" negyven kötete nyújtanak legtöbbet.