Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

BEVEZETÉS

XIII BEVEZETÉS. teményeibe felvett országgyűlési irományait az újabb nyomozások nem szaporították jelentékeny mértékben, s a további nyomozásoktól m ég lényeges eredményeket várhatunk; a mohácsi vészt k övető időkre nézve az eddig átkutatott levéltárak — mint a fennebbi kimutatás is hirdeti — meglepően dús anyagot szolgáltatnak, mely alig fog lényegesen kiegészíttetni a további kutatások folyamában. Ki kell emelnünk, hogy, midőn „magyar országgyűlésekről" szólunk, ezeket a legtágabb értelemben veszszük; azoknak körébe vonjuk a horvát- és tótországi gyűléseket, a részleges gyűléseket 1) és az erdélyi gyűléseket is; az utóbbiakat azonban csak azon korban, midőn Erdély és Magyarország egy királyt uraltak; külön munka lesz hivatva az erdélyi gyűlések emlékeinek közzétételére azon korban, midőn Erdély, saját fejedelmek alatt, külön állami léttel bírt. „Országgyűlési Emlékek" elnevezése alá foglaljuk : a) A meghívóleveleket. b) A királyaink és idegen hatalmak vagy nemzetek által országgyűléseinkre küldött biztosok és követek részére kiállított megbízóleveleket és utasításokat. c) A megyei és városi követek utasításait. d) A királyi előterjesztéseket, az országgyűlések feliratait és a királyi válasziratokat. e) A magyarországi és bécsi kormányszékeknek, vagy egyeseknek előterjesztéseit és javaslatait országgyűlési tárgyak körül. ') Részleges gyűlések alatt azokat értjük, melyekre az ország területének csak egy része volt meghíva, az ország közügyeiről való tanácskozás és határozás végett. Tehát kizárjuk például a hét bányaváros, az öt felvidéki város gyűléseit, melyek rendszerint csak helyi érdekű ügyeket tárgyaltak , s ilyenek tárgyalására valának hivatva.