Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

BEVEZETÉS

XXVIII BEVEZETÉS. tetésben állott, diplomacziai vonatkozásaira és irományainak megőrzésére mindig kiváló gondot fordított. A Magyarországot illető irományok nagy részét a Történelmi Bizottság másolatban bírja. Ezek a XIII. századig érnek fel. A követi jelentések, Magyarországból a XV. század végén veszik kezdetüket, s tartanak a mohácsi vészig. A bécsi udvarnál levő követek jelentései 1563-tól kezdve tartalmaznak országgyűléseinket illető közléseket. X. A Történelmi Bizottság az 1873 -ik év őszén a nyomozásokat, illetőleg másoltatásokat Európa két más országának levéltáraiban is megindította, a magyar történettudomány érdekében, különös s tekintettel az országgyűlések történetére. Spanyolországban, melynek a XVI. és XVII. században szintén a Habsburg dynastia adott uralkodókat, a simancasi állami levéltár 1532-től kezdve tartalmaz magyar országgyűlésekre vonatkozó iratokat. XI. Lengyelországot a XIV. század elejétől a XVI-iknak végéig a legszorosabb kötelékek csatolták Magyarországhoz. Igen természetes volt tehát azon feltevés, hogy az egykori lengyel királyság levéltára a magyar történelemre nézve számos és nagybecsű iratokat tartalmaz. Ezen reményt alaposnak bizonyították a jelentések, melyeket a lengyel királyság Moszkvában létező levéltáráról a Történelmi Bizottság legújabban nyert. 2) ') A bécsi udvarnál levő velenczci követek jelentéseit, jelenleg az eredeti példányokban a bécsi cs. és k. titkos levéltár bírja". Kezdődnek 1541-ben. De 1562-ig hiányosak. Az első magyar országgyűlésről szóló jelentés az, melyet 1563. szeptember 21-én Giovanni Micheli Pozsonyból ír. 2) Az egykori lengyel királyság levéltára liárom részre daraboltatott fel; az egyik Varsóban maradt, a második Szent-Pétervárra,