Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

BEVEZETÉS

XXVIII BEVEZETÉS. tartalmaz e levéltár a mohácsi vészt követő időkből, csak kevéssé ismeretes; miként más történetbúvárok, úgy e sorok irója előtt sem nyílt meg féltékenyen őrzött ajtaja. Némi kárpótlást nyújt azon körülmény, hogy a XVI. és XVII. század legtöbb pápáinak összes diplomacziai irományai nem a Vatikánban, hanem az illető pápák családi levéltáraiban őriztetnek. így III. Pál pápa irományai a nápolyi Farnese levéltárban, VIII. Kelemené és V. Pálé (1598—1615) a Borghese családnak, VIII. Orbáné a Barberini családnak, VII. Sándoré (1655 —1667) a Chigi családnak római levéltáraiban őriztetnek. Ezekben találhatók fel tehát a nevezett pápák által a császári udvarhoz küldött nuntiusok jelentései, melyek, miután íróik legjobban valának értesülve, a magyar országgyűlések történetére nézve első rangú fontossággal bírnak. VIII. Turinban a savójai berezegek levéltárában szintén a császári udvarhoz küldött követek jelentései vonják magunkra figyelmünket. Már az 1 548-iki fontos országgyűlésről találunk érdekes tudósítást, 1572-től 2) kezdve pedig úgy szólván minden országgyűlésről találunk tudósításokat. IX. A velenczei köztársaságnak levéltára Olaszország állami levéltárai között, hazánk történelmének szempontjából, leggazdagabbnak mondható. Ugyanis a köztársaság hazánkkal folytonosan élénk összeköt„Nuntiatura Germaniae, Hungáriáé etc." czímü gyűjteménynek harmadik kötetéből közli Burgio jelentéseit. ') %y P- Koller használta Delfino János bécsi nuntiusnak 1572-ik évi jelentéseit. História Episcopatus Quinqueeclesiensis. VI. 279. s kk. 11. 2) Az ez évben tartott országgyűlésről Pistone Sándor követ l

Jozsonyból küldi jelentéseit.