Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

BEVEZETÉS

XXVIII XXVIII BEVEZETÉS. azon körülmény kölcsönöz fontosságot, hogy Mátyás nejének Beatrixnak nővére a ferrarai berezegnek volt neje, s ennek fia Hippolyt esztergomi érsekké lett. A budai és ferrarai udvar között fennálló benső viszony következtében az előbbiből sűrűen érkeztek jelentések, melyek ama kor országgyűléseinek szempontjából is figyelmet érdemelnek. A mohácsi vészt követő korszakban, főleg 1582 óta

2) a ferrarai berezegek bécsi követeinek jelentései bő kútforrásul szolgálnak az országgyűlések történetírójának. VI. Nápolyban a nagy állami levéltár aragóniai része a II. Ulászló uralkodásának első éveiben tartott országgyűlésekhez csekély adalékokat nyújt. 3) Gazdagabb e tekintetben a Farnese-ház levéltárát tartalmazó osztály, mely III. Pál pápának és a pármai herczegeknek diplomacziai levelezéseit is tartalmazza. Különösen a nevezett pápa bécsi nuntiusainak (1534— 1549) jelentései értékeseid; nem annyira fontosak a pármai herczegek bécsi követeinek XVII. századbeli jelentései, mert küldőik jelentéktelen politikai állásánál fogva, kevésbbé voltak beavatva az udvar és az ország eseményeibe. VII. Rómában a vatikáni titkos levéltár 1524 — 1526-ból bírja a budai udvarnál levő nuntiusok jelentéseit, melyek nyomtatásban megjelentek. 4) Mit ') Különösen Bresciani Bertalan jelentései (1486—1487), Costabili Bertrandéi (1488—1493), Muzzarclli Jánoséi (1505—1521) és Caprili Juliánéi (1519—1521). -) Ezen év elején Flovio Bálint ferrarai követ Pozsonyból küldi az országgyűlésről szóló jelentéseit. 3) Ezen uralkodóház irományaiból csak igen kis rész (1407—93) maradt reánk. Ezt közrebocsátotta Trinchera. Codice Aragonese. Nápoly. 1866—68. két kötet. 4) Ezekről fönnebb szólottunk. Azonban úgy látszik, korábbi jelentések is vannak. Erre utal azon körülmény, hogy Theiner a