Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

BEVEZETÉS

XIII BEVEZETÉS. 1110k követeiéi, mert Genna hatalma ez időben már hanyatlásnak indult; azonban mind végig figyelemre méltók. x) III. A mmtuai Gonzaga-levéltár magyarországi követjelentései 139 5-ben kezdődnek. Kiemeljük, hogy Baptista de Brendis, a mantuai őrgrófnak III. Frigyes császár udvarában levő követe, az 1459-ik évi németájlielyi gyűlésről, melyen Frigyes magyar királylyá választatott, többször szól jelentéseiben. Mátyás király benső viszonyban állott a Gonzagákkal, kiket rokoni kötelékek fűztek nejéhez, Beatrixhoz. Innen magyarázható, hogy Mátyás és II. Ulászló uralkodása alatt gyakran jelentek meg mantuai ügy viselők Magyarországban, kiknek jelentései országgyűléseinkről becses részleteket tartalmaznak. Később, II. Frigyes mantuai herczeg I. Ferdinánd magyar király leányát bírván nőül, élénk figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket. Ennek folytán az 1 527-ik évi fehérvári koronázási országgyűlésről, az 1531-ik évi részleges gyűlésekről jelentéseket, míg a XVII. századból pedig országgyűlési irományokat találunk itt. IV. Milánóban a Sforza-család, a XV. század második felében, szoros összeköttetésben állott hazánkkal. Petrus Thomasius (1456 — 1462) és Mapheus Triviliensis (1490 —1493) követi jelentései Budáról, különösen az 1458. és 1490-iki királyválasztó országgyűlések történetére tartalmaznak nagybecsű részleteket. V. Modenában a ferrarai lierczegek levéltárának ') Különösen Griorgi György jelentései az 1581. és 1583-iki, Lelio Costaéi az 1593-iki és Francesco Tar/liáéi az 1622-iki országgyűlésekről,