Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

BEVEZETÉS

XIII BEVEZETÉS. kedéseket tett a hazánkat érdeklő iratok lemásoltatasara. Mircse János Velencéében és Milánóban, Ováry Lipót Nápolyban volt megbízva e munkálatokkal. Továbbá b. Nyáry Albert a modenai és turini, Simonyi Ernő a flórencsi levéltárakban tett másolataikat szintén a Bizottság rendelkezésére bocsátották. Es az 1873-ik év tavaszán e sorok iróját bízta meg, hogy különösen az országgyűlések történetének szempontjából tekintse meg e levéltárakat. Ezekután a következő eredményt állíthatjuk össze. I. A flórenczi állami levéltárban Nagy Lajos alatt 1850-ben kezdődnek a flórenczi köztársaság és hazánk közötti összeköttetésekre vonatkozó iratok, melyek politikai és kereskedelmi történetünkre nézve egyaránt nagy érdeknek; főleg Mátyás korában, kit a török elleni háborúkban, tudományos-és irodalmi törekvéseiben a Mediciek hathatósan támogattak. Továbbá a bécsi udvarnál levő követek jelentései 1560-tól kezdve szakadatlan folyamatban tartalmazzák országgyűléseink történetét; a követek rendszerint elkísérték királyainkat az országgyűlésekre, és egész lapokat töltöttek meg a magyar országgyűlések tárgyalásainak ismertetésével. r) II. Az egykori génuai köztársaság levéltárában a magyar országgyűléseket illető tudósítások csakl581 -ben kezdődnek, szintén a bécsi követek jelentéseiben; ezek nem bírnak ugyan oly jelentőséggel, mint más álla') Legterjedelmesebbek Alin2i Antal jelentései az 1553-iki, Antennori Lajoséi az 1569. és 1572-iki, Alberti Jánoséi az 1578., 1581. és 1583-iki, Medici Juliánéi az 1608. és 1618-iki országgyűlésekről.