Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)

Negyedik szakasz

- Bgéssben vév* a mai törvényekn

él a következő dátumokat kell megkülöhbö stetnünk: 1, A parlamenti testület/ek/ részéről történt elfogadás. 2« Kiadás* 3* Kihirdetés, 4« A törvénytár /Gesetablatt/ megfelelő asámáxvtfr megjelenési ideje, 5* Életbelépés. A második és Imrmadik időpont akkor *>??1k egjfce, ha a kiadás és kihirdetés egy és agyanason késbe van letéve /v,ö, §JU 1./* As ötödik időpont, amint emiitettük, megegyezhetik az elsővel és a negyedikkel. A törvényt időbelileg kihirdetési időpontja szerint idézzük:* Az államszerződésekn

él ezek a dátumok különböztetendők megí 1. a megbízott tárgyalók okiratának kelte, 2. a megerősítő okmányok kelte és % kelte a megerősítésnek egy "jegyzőkönyv"~ben /"Protokoll

1

*/ megállapított kicserélésének, minek következtében a szerződés jogerőssé válik, /lásd fent/. Az idézés a két oldalulag megszerkesztett és kötelező erejű tárgyalási megbi«* zotti okmány kelte szerint történik* A törvények rendes kö:rülmények között addig maradnak érvényben, amig uj törvények hatályon kivül nem helyezik azokat; olykor azonban már eleve is csak bizonyos határidőig szólnak, tehát egy meghatározott időpontban hatályukat vészitik, hacsak kellő határidőn belül nem kerül sor a mag-™ hosszabbításukra• Az államszer sődések rendszerint meghatározott ideig érvényesek /alaki /fonnale/ kivételi "Ewiger Bund" - örök szövetség,/ Az a dátum, amikor Önmaguktól -hatálytalanná válnak, amenr. iben elmaradt -kellő, időben szükséges megajitásuk /pl, az 1887-i "Mckversicherung"-nál «=» vi» szontbÍ3tositás//Német-orpsz megegyezés - a ferdítő megjegyzése/, ugyanugy mint hatálybahelyezésiöc dátuma, föl van jegyezve a szöveg végén, -Egy Ítélet órvónyességónek időtartama a jogorvoslat /fellebbezés, felülvizsgálati megsemmisít és/ /Berufungy Revision, Kassa ti on/ eredményéhez: i^aspáijr* 12, Az irat darab elemzése az "aláirás

11 -sal véget ér, A gyakorlati életiben ezen a sajátkezüleg irt nevet értjük, irat isme rétben azonban ennél sokkal többről van szó* Tágabb értelemben vett aláirás mindaz, amit a szöveg alá irunk, aszal a céllal, hogy azt foganatosítsuk /Vollziehong/, ellenjegye^.zük vagy hit el esi t-sük. Ide tartozik nemcsak a e ;v .eljes leírása /Namenszug/

/A szorosabb értelemben vett aláírás/, hanem a lerövidített név.1 el /Namenszeiehen/

ls, a parafe, chiffre vagy sigla /a latin "sigilla"ből összevonva: rövi&itési jelek/, sőt továbbá helyette minden más kézjegy /Handzeichen/

«,amely elárulja az-irat kiadójának személyes részvételét; egy.kereszt, -egy ábra ezek a ssavakí manu propria subseripaí /sajátke^ süleg aláirtam/. Megbízásra, helyettesítésre és hitelesitósre vonatkozó feljegyzések is beletartoznak a tágabb értelemben vett aláirás fogalmába.* Hozzá tartoznak as udvariassági rész /Courtoisie/ /lásd alább/ sajátkezüleg irt szakaszai. Lehet végül névtelen, amennyiben-mondjuk csak /az aláírással való/ megbízásra vonalközé megjegyzés v^gy csak egy hatóság.megnevezése kerül a szöveg alá. Az iratokon megtalálható a különbség az "aláírni" 7"un«~ ' terschreiben"/ közt. a teljes névaláírás értelmében és a "jegyezni"y"unterseichnen"/ /"signieren"/ közt, ami a puszta névjel /Namenssigle/.alkalmazására vonat kosik /fogalmazványokon/. A nyelvhasználatban azonban ezek a megjelölések' mégis össze-vissza keverednek, J ecy-,

(

a nevezett kifejezéseket váltakozva lehet használni más kifej esésekkel-, ro..:*..t '.•• tállitani, kiadni, aláimi, foganatosítani /ausfertigen, l^terfertigen, vollziehen/. Az itt használt értelemben vett aláirás tehát .éppen annyira belső;,, mint külső ismertetőjel, és minthogy, az irás egyéni megjelenősét mint egy külön tanulmány feladatát csak alkalmilag fogjuk a következőkben érinteni, mégis inkább belsp, mint külső ismertetőjel* Egy névszerinti aláírást bevezető rész /praeamhelum/ és egyben az aláirás stílszerű összekapcsolása a szöveggel, az udvariassági rész /Co;

.ertoisie/

• Ez megfelel az arabeszkekből és cierrajjzcs éldel menyek bál ellő di-