Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)

Negyedik szakasz

szitménsaaek, mely kancelláriai iratokon a» iratkidó saját megnevezését a? iratdarab homlokán /elején/ reklámszerü mezhe öltözteti; de ha ott az irat kiadója sajátmagára hivja fel a figyelmet, akkor az irat végén a címzett kegyéért és barátságáért pályáaik. Megújított captatio benevolentiae /kegy­keresés, kegyhajhászás/ ez, mint az arengában és a szöveg bevezető részé­ben /exordium/, osak most még sokkal személyesebb vonatkozásban van tart-;^ va: még az alárendelt cimzettektes intézett iratokban lévő esetleges udvari­assági részek is, ahol pedig ilyesmire nincs szűkség, mégis legalább tisz­teletet mutatnak ki szikkel a címzettekkel szemben* Az irat előadásmódját és nyelvét diszitő- befejező elemek /Sohlusskurialen/ otthona a fejedelmi . rangot viselők egymásközti irománya* Itt, ha a kancelláriai irat formáját válásétotfák /lettre de chircsllerie/ ezek két részből állanak, egy "be­fejező megszólít ás bél " /"Schlu^sanrede"/ és a tulajdonképpeni udvariassá-,^ gi részből /Courtoisie/* A befejező megszólításban ismét visszatérnek a meg­tisztelő címzések /Prádikate/, amelyekre már a szöveg elején és magában a , szövegben sor került /Felség, Főméit óságod, Kedvességed/} a szorosabb érte­lemben vett udvariassági rész "kurtán", minden "terjengős jelző" nélkül ; /Beck, 30/ igy hangzik: Barát f Fivér,-Rokon, Nagynéni, Fiam, stb. 4 kevés jelzővel, pl. a császárnak a pápához intézett irásaibant obsequens fáJLius /engedelmes fiad/, a porosz királyhoz, intézettekben! Gutv/illiger Freund, Oheim und Brader /Készséges barát, nagybátya és fivér/; királyok egymás '* közt: bonus fráter et amicus /jő fivér és barát/ stb. Fejedelmi kéziratok­ban a. udvariassági részek, ezen iratfajta Írásmódjának megfelelően, lekö­telezettebbek és ezáltal körülményesebbek volt aki "Empfangen Buere Kaiser­liche und Königliohe Majestât dia émeute VerSicherung der vollkommensten Hochachtung und unwandelbaren Freudschaft, womit ich yerbleibe, E*K*u»K*M», freundwilliger Vetter, Brúder und Freund, /N*/" /Fogadja császári és ki rá- > lyi felséged legteljesebb tiszteletem és változhatatlan barátságom ismé­telt- kifejezését /tkp* biztosítását/, mellyel maradok /,/ cs* és kir.Fel­ségednek/,/ készséges rokona, fivére és barátja /N*//, e mellett azonban egészen szűkszavúan is: "Monsieur mon frère - Votre-bon frère /N*/" ­/Testvér/fivér/üram - az Ön jő test vére/f ivére/ $N»//. f .•>•* A fejedelmek "családján" kivül az udvariassági rész különösen.a diplomáciai jegyzékekben kedvelt. Biztosítják egymást a legkiválóbb /très haute/, kiváló /haute/, legkitünőijS* /la plus distingué»/ vagy csak megkü­lönböztetett /distinguée/ tiszteletükről /considération/, a szerint, hogy a oimaett miniszter és nagykövet, követ, ügyvivő miniszter vagy ügyvivő. Közvetlen jelentésekben azonban, ez a tipikus formulázás: "Jé suis avec le plus profond respect /Sirè/ de Votre Majesté le très soumis et très fidèle serviteur N," /A legmélyebb tisztelettel vagyok /Legkegyel­mesebb TJr/ Felségednek nagyon-alázatos és nagyon hü szolgája N./_Az udva- ­riassági rész alkalmazása csak egyetlenegy helyen - eltekintve az e tekin­tetben is forma nélkül kiállított-í.aevélkék"-t61 /Billett/ - lehetetlen: leiratokban és határozatokban; viszont levél módjára /modo litterarum/ tör­tént fogalmazás esetén a kabinet-rendeletnél ismét megjelenik: "Ich bin Euer wohlaffektionierter /oder: gnádiger/ König" /Vagyok az Ön jóindulatú /vagy: kegyes/ királya, ahol' s>ószerint és. rövidségében egyaránt emlékez­tet a. levelet befejező mai udvarias fordulatra /-kurialieh/: Szívélyes üdvözlettel /Herzlichst Ihr - Yours affectiofcately/ Kész liive /ihr er­gebener - Yours faithfully/. Az udvariasság tanúsításában tapasztalt túl­zás ellen ismételten hivatalosan szembeszálltak: igy Bismarcknak egy az ' összes birodalmi hivatalok főnökeihez intézett,,1883 február 28-án kelt körrendeletében többek közt kifogás tárgyává van téve ez a szókapcsolat: "ganz ergelienst" /égessen legalázatosabb/an// t amely ugyan sok éve van . haTssnálatban, de ellenkezik a logika ós a nyelvtan el nem évülhető törvé­nyeivel *

Next

/
Thumbnails
Contents