Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Harmadik szakasz
lyozá gondolkodással helyettesíti. Bbben érintkezik a "bal" szárnnyal, dezsinórmértékei nem racionális logikából fakadnak, nem deduktiv sémán alapulnak mint ott, hanem az egyes esetekből az általánosra követkéztető/induktív uton találjuk meg őket, a hatóság szellemébe, feladataiba és tevékenységeibe való legbelsőbb elmélyedés utjánj ezek a zsinórmórtékek a hatóságra mint szervre vonatkozó természetűek, nem pedig az irattárat mint szervet illetik. A fennálló helyzet gyökeres feloldása irattári alapegység-elv és annak.merev megőrzése /irattári rendszer/, tehát a "forradalom" /"Revolution"/ és a "visszaállítás" /"Restauration"/ mellett, a "szabad származási elv " /das "freie Provenienzprincip"/ képviseli az "ujitás" /"Reform"/ gondolatát. Tárgyi együvétartozás és származás,.ezéV azok az egymással szembenálló,/poláris/ erők.,amelyek váltakozó, erősséggel. fej±ik..ki hatásukat minden levéltári 7 renaezsanér. Ha egeszén kikapcsoljuk a kozos eredet Kérdését, mint a természetrajz-könyvtári anyagrendezesnél, akkor mertersége— sen racionális-deduktiv alapon Összeállított levéltári osztályok keletkéznek; ezzel szemben e vezérszavak: irattári alapegység, irattár, levéltári test, a szerves növekedést tekintetbe vevő három levéltári osztályt jelölnek, ahol persze az irattári alapegységnél a szervés elem csak még iratdarabjainak közÖ3 eredetében, de többé már nem azok származási összefüggésében /irattár /Registratur//maradt meg, minthogy hiszen a belső szerkezetet levéltári osztállyá való átalakítása során tudatosan szótrombolták. A mesterségesen összeállított levéltári osztályokban áz iratok kialakítása tekintet nélkül az eredetükre a tárgyi elv szerint "dosziék" /Dossiers"/ formájában történik, amennyiben ezt a kifejezést nem akarjuk az irattári gyakorlatra korlátozni /v.ö. 62.1./,'amint azt a holland levéltártudomány teszi. A szervesen kiképzett levéltári osztályokban /az irattári alapegységek kivételével /az akták irattári kialakítását a származási összefüggés szerint tárgyi elv alapján vagy anélkül/dossziék ill. sorozatok, v.ö. más helyen/ átveszik*. A "gyűjteményeknél" /"Sammlungen"/ is, vagyis "nem valódi" /"unecht"/ levéltári osztályoknál is, amelyek a tulajdonképpeni levéltári anyag kiegészítésére létesülnek, fölbomlik, bizonyos körülmények közt teljesén'parányaira hull szét a tárgyi egység, úgyhogy a véletlentől függő, különnemű tartalom szamára a rendezés során már csak az a.kiút marad, hogy tisztára csak időrendbe szedjék, üzen a ponton legelőször is olyan oklevelek, iratok vagy levelek jönnek tekintetbe, amelyek mint magános vándorok kereskedelem /sajátkezű iratok vására/,- csere vagy ajándékozás utján kerülnek © levéltárákba* A levéltárak gyűjtőtevékenysége kiterjed továbbá "tágabb- értelemben vett levé ltári "an yagra" /"Arc hivalien im weiteren Sinne"//v.ö.. *8. 1./, tehát térképekre is /különösképpen erdőket és határterületeket ábrázoló térképekre,/ valamint alaprajzokra és tervekre, p#-r esetekre és pecsétnyomókra /-bélyegzőkre,/ naplókra és emlékkönyvekre '| /stammbííoher-nomzetségi könyvek is/, röplapokba és falragaszokra, vízjegy ékre és a cimpráhrázolások miatt exlibrisekre, sót még képes anyagra is, amennyiben mindennek belső kapcsolata van a levéltár törzsanyagával,' ill. ahhoz kortörténeti /"Zeitgeschichtliches"/ színezetet szolgáltat. "A kisegítő levéltári anyag " /"Hilfsarchiválien"/ meg3zerzósére irány iló tevékenység keretéhen különösön fontos a nyomozás'olyan személyiségek irás >e 1 i hag y?• ték ai • /schriftliche Nachlasse/ után, akik a hivatalos iratanyaggal valamiféle összeköttetésben állnak, mindenekelőtt az állami levéltárak célkitűzéseinek megfelelően a politikai és társadalmi életben szeredet játszó férfiakéi után. Az ilyenfajta hagyatékok, ha valamelyest is teljességükben maradtak meg, lényegükben levélváltások sorozataiból szoktak állni* tehát szervesen fejlődött származási egységek /Provenienzien/. Mindazonáltal a-szakember is .... "gyűjtemények"-ről beszél itt,
