Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Harmadik szakasz
ben egymás mellett marad, a szigorú felfogás szerint azonban részleteiben is ott marad a saámára egy bizonyos irat egységben /köteg, fiiaet, csomó/ kijelölt helyen. Nem szabad tehát különféle irattárakból sxármazó darabokat egymással összekeverni, sem ugyanannak az irattárnak a darabjait uj* önkényes rendbe szedni. Sz az élet tiszteletbentartása, ami. alapjául szolgál a származási elvnek. Mert egy helyesen fölépített irattár ( "fel. 1.)tái^i <ss3pa?feámJr kialakításában /sémájában/ és az egyes ügyirat darabok iratkötegekké mint azon osoportok alkatrészeivé való összeillesztésében egyaránt kifejezésre juttatja a hatóság életét, annak szervezetét és működését. Az irattár a Kant-féle 'Szerves termék" /das "organische Produkt "/, amelynél "minden ©él és kölcsönösen eszköz-is" /"alles üweck und wechselseitig auch Mittel"/. Ezt aa igazán szerves,, öaszefüggóst belső vonatkozásaival, kiegészítéseivel és magyarázataival még megerősítik és feltárják az irattári segédeszközök? az iktatókönyv /GeschKftstagebuch/ és a névmutató. Ami áll az egyes irattára megismétlődik nagyobb méretben: egy a hivatali.hatáskörébe tartozó irattárakból helyesen fölépített levéltár kell, hogy bemutassa az állam vagy az állam egy részének közigazgatási szerkezetét, a hatósági szerkezetet, és az ennek a követelménynek meg is-fog felelni., A származási elvet mint olyant ma az egész világon elismerik: herkomstbeginsel, hjemmehörs principet, in%rita delle serié, principiőof prigin, procedencia, respeot des fonds, vagy ahogyan minden nemzet a maga nyelvén jelöli egyébként. U gvalósitása módjára nézve azonban tetemes eltérések állanak fönn; éspedig a nemzetközi egységfront vonalán meg lehet különböztetni egy jobb és egy-bal szárnyat, valamint egy azokat összekötő középutat . v A származási elv első hivatalos meghirdetése Franciaországban *-? következett be a belügyminiszternek 1841 április 24-én a megyei és községi levéltárak számára kiadott körlevelében. Sbben követelik, az-irattári alapegységek /levéltári testek/ /Fon.ds , a latin 11 fundus w-ból/, szem előtt és„ tisztelet ben tartását, azaz -aJs$iső irattári, egysége fenntartását 5 különféle 'irattári alapegységeket nem szabad egymással összekeverni. Gyakorlatilag azonban ez bizonyos esetékben mégis megtörtént. A belső felosztást, amint az a hatóság ügymenetében kialakult, teljesen feláldozzák egy általános séma érdekében, melyet egyészen ugy, mint ahogy a i-árgyi ; együvétartozás.elvének védelmezői tették, észszerű ós logikus szempontok szerint betűsorba szedett vezérszavakból alakítottak ki és kívülről alkalmaztak a tárgyakra /classement par matieres/. Az irattári építménynek csak a határoló keritésfalaí maradtak meg, a belsejében mindent átépítenek modern tervek szerint. Szt az eljárást azzal a szükséggel indokolják, hogy a tudomány gyorsan tájékozódjék a rendelkezésére bocsátott forráaanyagbanw Sgy ilyen módon megmunkált, irattári alapegység azonban természetesen többé már nem "levéltári test" /"Archivkörper"/, amelyre nézve i az egyes iratdarab is'még egy sejtet jelent, amely sejt-igényt tart egészen pontosan megállapított helyére a szervezetben. És joggal szegezték szembe a világosságra és áttekinthetőségre való törekvéssel: a zoknak a kutatóknak a kérdései, akiket a séma kielégít, valóban valami, abszolút és megváltoztathatatlan dolgot jelentenek? Lehet-e ma tudni, hogy mit fognak kérdezni ötven év múlva? Az irattári alapegység rendszere tehát aggasztó közelségébe visz a "tárgy szerinti rend"-nek /"Materialordnung"/; az által, hogy gyökeresen felbontja az irattár tartalmát, a származási elv határain belül elér a legszélsőbb baloldali elhajláshoz. Vele szemben áll a szigorú irattári rendaier /Registratursys- tem/ , melynél a származási ösa^efüggést.minden,körülmények... között, megőrzik. Ez a rendszer /Ordnungssystem/ először a porosz levéltári igazgatásban
