Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)

Harmadik szakasz

fennállanak saját igazgatásuk alatt. Münchenben is csak 1921-ben jutottak el a "belügyi, külügy? és aa uralkodóházat illető iratok három, .főlevéltárának - szervezeti - egyesítéséig. A nagyobb német államokban fennállott még a szüksége vidéki levéltára

k /regionale Archive/ kialakításának /porosz tartományi levéltárak /fcrovinzialarchive,/ bajor kerületi lavéltárak /Kreisarchive/, osztrák tartományi levéltárak /Lä^derarchive//'. A Szent Római Birodalom feudalisztikus felbomlásának állapotában - egyébként feltűnően egyezve az 1789 előtti francia egységes állammal /Einheit

s

staat/. sohasem rendelkezett főiévé1tárral, nem szólva hogy központi levéltára lett volna, hanem csak hatósági levéltárai voltak /birodalmi udvari tanács Iii» birodalmi kaneellária, birodalmi főkancellár, birodalmi örökös udvarnagy és birodalmi isamarai törvényszók /Reichshofrat bzw. Reichzkanzlei, Reichskanzler, Reichserbnarschall und Reichskammergerieht.//Ezzel szemben az 1919-ben ibtsdamban létesített birodalmi levéltár - a katonai iratok 1956-ban történt kiselejtezése ellenére - a háború előtti utolsó években, azáltal hogy a birodalmi hivatalok ill. minisztériumok és egyéb központi hatóságok csaknem hézag nélkül adták át iratanyagaikat /v.ö. Archival.Zeitschr.45.kÖt.l9Jf9»4«és köv.l./, valóságos központi levéltárrá tudott fejlődni, mely a Német Szövetség /Beutscher Bund/ és az 1843-as nemzetgyűlés iratait is mint előzményeket állagába vonta /a fióklevéltár /Filialarchiv/ Frankfurtban./ Az állami levéltárak mint alapvető forma mellett alakítottak levéltárakat a közjog területén egyéb jogi személyek'/ testületek és intézetek/, pl. községi /városi/, egyházi

, 'rendi /társadalmi/ és egyetemi levéltárak /Kommunal-, Kirchen, Stände, und Universitätsa

rchive/, ahol figyelemnél kell lenni arra, hogy a városi levéltárak /mint az egyháziak is/ részben jóval régebbi eredetűek, mint az újkori közigazgatási államokéi, és azoknak egyes esetekben /pl. Nürnberg/ mintaképül szolgáltak, lermésaetes és jogi személyek vagy egyéb magánjogi vonatkozású egyesülések is létesítettek saját levéltárakat. Ha áttekintjük a hazai /német/ levéltári alakulatok hosszú sorát/v.ö. Minerva-Handbuchi Die Archive/, mindeg-lkre '1leni fog, mindegy, akár hivatali, akár magán teimószetü, egy kösöe külső szervezeti ismertetőjel

« az illetékesség /ismertetőjele /v.ö. l. i'.y. Az illetékesség vonatkozhatik egy különálló irattárra/hatósági levéltár/, kiterjedhet egy terület valamennyi hatósági irattárára /tartományi* kerületi, körzeti /járási/ levéltárak//Provinzial-, Departements-, Kreisarchive/, lehet személyi /családi levéltárak/ vagy dologi rendeltetése. A:: utóbbi esetben a levéltárba tartozik az összes iratanyag, amely keletkezési helyétől függetlenül egy bizonyos tárgy körül alakul és növekszik - gazdasági ügyek, okleveles anyag, zsidókra vonatkozó ügyek /Oeconomiea, Dipl ómat ica, Judaica/ - olykor területileg korlátozva* Rajna-vesztfáliai gazdasági levéltár. Nemcsak az állam, az egyház és községek, hanem egyesületek és magánszemélyek is rendelkeznek irattárakkal, vagyis ügyviteli iratokkal /Geschäftspapiere/. Egy levéltári iratdarab ismertetőjele az, horc>

r hozzá tar tozik egy irattárhoz /Registratur zugehörigkeit/ vagy legalább is rendelke zik azokkal a követelményekkel

, melyek alapján -égj' irattárhoz tartozhat /Registraturfähigkeit/

,„ Az.irattárba tartozható, levéltári megőrzésre érdemes ügyira'odarab egy esemény, egy intézkedés lerögzitése, amely eseménynél:, intézkedésnek helyi /történeti/ vagy világtörténeti jelentősége van. /v.ö. lo. 1./ . ' , Szó esik újság—levél tárakról, film-levél tarákról /liB! a magyarban az "Archiv" szót a "tár" ebben az esetben a fogalomnak megfelelőbben helyettesíti, és ezáltal nincs szükség a "levéltár" fogalrnának ilyetén kiterjesztésé re.Ford. és hasonlókról, ezek azonban nem valódi levéltári alakulatok -