Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Harmadik szakasz
tisztelet kifejezésére szolgáld oldalak miatt nagyon is nagyszámú üres le~ veleket / "ledige Blatter "/jobb felső sarkukon tetemes mértékben kellett volna vágni vagy legalább is nem megszámolni. /Ennél már sokkal célszerűbb ós gazdaságosabb a teljesen üres ós más iratrésszel össze nem fftggő lapokat ^ /leveleket/ a maguk egészében eltávolitanii selejtezésnél gépiesen végezhető, tyelyet és irásra felhasználható papíranyagot nyerünk vele. - Forditónak a megjegyzése./ Lapszámozás helyett találkozunk még a 20.században a M jguadrangulieren " - kifejezéssel /nógyszögbefoglalni/, ami onnan ered, hogy a lap alsó szólén a középen egy gyakran alkalmazott lapszámot négyszögbe /öuadrangel/ zárták. A csomózáshoz tartozott egy borítólap /födél/ /Umschlag//Tektur/ amelybe történik a becsomózás. Rajta olvasható az ismert HActa betr.««.»" /"Iratok.... vonatkozólag"/ és a szignatúra /iratjegyzet/, amely szerint.az iratok el vannak helyezve.-Szolgálati helyek/hivatalok/-adatai, időre vonatkozó, adatok és kötetre utaló adatok egészítik ki a fedőlap óimét /"Eeckeladresse"/. Az igy külsőleg alakot nyert iratok mármost nagyon különféle fajtájúak, ami belső szerkezetüket és rendeltetésüket illeti. Legelőször is különbséget teszünk, vagy inkább gyakran nem teszünk kellő különbséget általános /közérdekű/ /General-/ és különálló /Sonder-ZSpezáalakten// iratok: „ közt. Az igazságügy terén egyébként,ezt a kifejezést, hogy "általános iratok" /Generalakten/, a közigazgatási iratokra alkalmazták, és a hadseregben "rendelkezési iratok #,-ról /"Bestimmungsakten"/ beszélnek. A fő irat oknak a mel lék irat okt Ól /Haupt- und - Nebena kt en/ /Beiakten, aota adhibenda, hozzáteendő, fel has znál andő. /mel 1 ékl e t j e H e gü/ iratols/ való elválasztása során megmegesik, hogy fontos anyag éppen a kiegészítő, mellékes anyagban /Adhibenden/ bújik meg. Megfordítva az 1867-től kezdődő birodalmi gyűlés irattárában főaktákként az I.ügyosztály /törvényhozás/ levéltárilag kevésbbé jelentékeny iratai alakultak, ki, anelyek a parlamenti nyomtatványok tárgyak.szerinti kivágataiból állanak. Sorozatos /Reihen- /Serien-// és egy ügyre vonatkozó iratok /Sacha kten//dossziék/. jönnek- létre• a szerint, hogy,azonos eredetű folytatólagos, levelezésekről van-e sző, mondjuk egy külügyminisztérium és egy követ között, a legkülönfelébb tárgyakban - némelykor csak az egyik fél megnyilatkozásait -tartalmazzák e sorozatos iratok * vagy tetszés,szerinti, eredetű összegyűjtött Iratokról /Sammelakten/ egy bizonyos hosszadalmas tárgyban, mondjuk a "Keleti Kérdés"-beni Annak, hogy különösen diplomáciai irattárakban az irat daraboknak /címzettek és/ elküldök szerinti besorolásával találkozunk, ami az első pillantásra kezdetlegesnek tetszik, megvan a jó oka * a követ jelentések, eltérőleg a közigazgatás és igazságszolgáltatás megfelelő iratdarabjaitól, gyakran több tárggyal fogLalkoznak, különféle okokból azonban nem ajánlatos feloldva beosztani őket egyes külön tárgykörökbe /Sachbetreffe/. A sorozat rendszer különösen a városi irattárak különféle közigazgatási könyveinél maradt meg sokáig, de az angol iratforgalomban is. A személyi iratok /Personalakten/ fogalma csak ujabb keletű /nem a személyi okmányosaidértj"ük_ rajtar. ezek. az'anyakönyvi kivonatok, bejelentőlapok, stb. - Fordító megjegyzése./j a 19.század előtt egész hivatalnoki szakok személyi adatairól vezettek gyűjtőiratokat. Ha egy hivatalnokot elhelyeztek, eddigi hatósága u.n. visszatartott iratokat /Retent-Akten/ állított össze róla; olyan intézkedés ez, amelyet más alkalombői is megtettek, pl. amikor a törvényszékek egy irat kötet bizonyos iratdarabjait /ítéleteket/ "visszatartották" /"zurückhielten"/, mig a többit meg-lehetett semmisíteni* Kézi iratok /Handakten/ /adta manualia/ a szó szoros értelmében vett akták,.amelyeket birtokosuk-bizonyos okból '!kéznél"/"zur Hand"/ akart tartani, vagy amelyeket kéznél kell tartania. Igy egy hivatalnok a saját tájékoztatására /körözvények, hivatalos hírlapok stb. felől/ azért állit össze kézi iratokat /** kis kézi irattárat/, hogy ne legyen minden esetben az irattár használatára utalva. Ezeket az iratokat birtokosuknak a hivatalból való kiválása esetén hivatali
