Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Harmadik szakasz
neki magának kell referálnia»/és m% a 19.században is bevezeti a szándékolt kiadmány fajtájához képest változó latin fordulattalt Mandetur /rendeljék el/, Éeseríbatur /'készit senek leiratot/, Detur resolutio /adjanak /ki/ határozatot/ a leiratoknál és egyéb utasit ás oknál, Referatur /tegyenek jelentést/ a jel ont esettnél, Oommunicetur /közöljék/, Nötifieetur /hozzák tudomásra / a megkereséseknél, 3C fölött ez áll: D/ecretum/ /Határozat/, alatta pedig a decernens /határozatkészftő/ teljes neve vagy kézjegye /parafe, parafálás/. Táraelőadó /Korreferent/ és a hatóság vezetője is aláírhatja a határozatot. Minthogy a. határozatot a titkárhoz irányit ják /v,ö, alább/, a határozatnak a szószerinti értelemnek megfelelően mindig parancsoló jellege van, és ebből a.szempontból közömbös, akár parancsot, akár jelentést, akár kérelmező iratot vésznek szándékba. Az M Angabe"-khoz /nyers tervezet, tervmegadás/ kell számitani hasonló utasításokat is, olyanokat, amelyek nem egy kiadmány elkészítésére, hanem valami más, jobbára irodatechnikai folyamatra vonatkoznak, pl, jungatur copia /csatoljanak hozzá másolatot/; inser/atur/,,. /iktassanak ide,,,/ - t,i, egy bizonyos helyet a beérkezett iratból - et,pergatur /és folytassák/; reprod/ucetur/ /ismét mutassák be/; app/onantur/ acta /terjesszék elő az iratokat/; ad acta /az iratokhoz ./teendő//; végül Bismarck ceruzával írt H V"-ja /vor?trag /előadás// is annak a zmeg jel ölesével, hogy kit ajánl az előterjesztés /előadás/ elkészítésével. Az S,M, /Seiner Majéstat//ílfelségének/ megjegyzést egy irat darabon jobbra fönt a kancellár maga mint "Dekret "-et / határozat/ nevezte meg, k fejedelem lapszéli határozata /ferginaldekret/ is abban az esetben, ha egy kabiné t-re ni elet kiállításának volt inditőoka, "tervmegadás"-nak /Angabe/ tekintendő, És ha a kateinet-titkár az uralkodó szóbeli elhatározásáról amint az mondjuk II.Frigyes alatt szokásos volt, az odafigyelés /meghallgatás/ közben futólagos „jegyzeteket készített magának az "J3xhibitum"-on /beérkezett iraton/, mondjuk egy követ jelentésen, amely jegyzetek nyomán azután elkészítette a rendelet /Order/ tervezetét, igy ekkor a király szóbeli ,1 tervmegadás"-ával /Angabe/ van dolgunk, amelyet szóbeli határozatnak /Yerbaldekret/ nevezhetünk. A határozat vagy a beérkezett .iratra, vagy helyhiány miatt egy kis cédulára kerül, amelyet viasszal ragasztanak arra /^etteldekret - cédulahatározat/ . Hivatalból való kiadmányok /Ex officio Ausgänge/_t ermészetesen megkívántak külön határozati ivet /ezzel a fölírassál: "Decr/etum/ ex off/icio/"/. /v.ö. Előadói iv,/ Ha ugyanabban az ügyben több "tervmegadás" volt szükséges, akkor a fölirásban számozással vannak ellátva: D/ecretum/.Alt/eriaffl. / /második határozat/, 1,2, stb. "Angabe". Miként a második jelentésben vett-határozat mint a rendszerező iratismeret osztályozott iratdarabja /v.ö. 21.1./, ugyanúgy a határozat mint az eredetkutató iratisneret fokozati formája, a kérvényezési rendszerre vezetgető vissza. Mindkét esetben a /közigazgatási/ igazságszolgáltatás előzte meg a közigazgatást. A kérvények szélén és hátlapján ugyanis az elintézésre vonatkozó egészen hasonló utasítások találhatók /Fiat, Scribatur stb./ /Legyen, -írassék, stb./, mint amilyenek később általában az ügyforgalomban mint "Angaben" /tervmegadások/"szokásossá váltak. Figyelembe kell venni,hogy még a.J9,századba átmenve is használt "Angabe"~kifejezés az ujabb időkben általánosabb jelentést kapott, amennyiben rajta mindenfajta tervezetet értettek, kezdve a szűkebb értelemben vett tervmegadás tői egészen az ügyet lezárva aláirt tervezetig, a szorosabb értelemben vett fogalmazványig /v.ö. alább/, Á tervmegadást a fogalmazvány /Konzept/ teljes formájáig terjesztik ki /"extendiert"/ /%dass ein jeder Geheime Rat den Secretarien zu conzipieren angebe", l65l/./hogy minden titkos tanácsos adja meg a-titkároknak a fogalmaznivalót/, aminek okából a 18.században fogalmazványra az
