Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Harmadik szakasz
inter pares / első az egyenlők között/, Ez ellen Bismarck mindenfajta hang- ' nemben panaszkodott. Tekintélyt követelő természetének megfelelt az általa óletrehivott monokratikus, egy emberre épitett /egyedi/ reid szer a birodalom'ban, ahol a kancellár az összes Ögykör főnökéként működött, amely ügykörök vezetői, az államtitkárok, de jure /jog szerint/ puszta segéderők és alá «•» rendeltek voltak, akik tőle *rendeletek"~et /"Brlasse"/ kaptak, és neki "jelentésieket /"Berichte"/ küldtek, mig mint miniszterelnök a porosz ügykör; vezetőkkel csak "per modum requisitionis" /felkérés utján/ az "egyenlő arányú" kölcsönösség /"ebenmássiger" Paritat/ stilusában érintkezhetett és tár-gyalhatott. - Befejezésül mutassunk még rá, hogy az a kérdés, vájjon valami egyszemély-uralmi /monokratikus, egyedi-hatalmi/ vagy testületibe, megismétlődik az "államfő" /"Sto.<vtsoberhaupt"/ fogalmának megszerkesztésénél is© Az egyes vezetővel mint egy a kerületi főnökkel /Landrat/ vagy a kancellárral párhuzamba'állit ott szükségképpen monokratikus megtestesüléssel szemben all az együttes államfő mint testület /Kollégium/ vagy "Direktórium" mint amely a svájci Szövetségi-Tanácsiban /Bundesrat/ /és San Marino köztársaságban/ 1 , . ujabban pedig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának - máris ismételten utánzott - 32 főből álló elnökség ében /Prásidium/ megvalósult 9 Az utóbbi eset-" ben az idevágó iratdarabokat /rendeleteket, megbizóleveieket, jóváhagyásokét/ /Erlasse, Kreditive, Hatifikationén/ az elnökség elnöke mint ennek a testületnek a képviselője hajtja végre. B. Az irat ok'és oklevelek keletkezése Az elhatározás vagy a határozat /Conclusum/ , egy egyes személy vagy egy testület hivatalos állásfoglalása, az eredetkutató iratismeret kiindulópontja. Mert amennyiben ez a döntés nemcsak szóban történik, ugy okul fog szolgálni egy ügyiratdarab megszerkesztésére. Egy közigazgatási vagy igazságügyi hatóság állást foglalhat "hivatalból " / "von Amts wegen "/ azaz külső In üt ás nélkül, az / i ra t/kiáll it ő saját kezdeményéből, vagy . "/javaslatra/ kérésre " / "auf Antrag "/ /NBI, Beadványra!/ válaszképpen egy beérkező iratra /Eingang, $ Az első esetben az ügyviteli naplóban a beér-'' . kezett irományról szóló bejegyzés helyett ez a megjegyzés olvashatói e/x/ o/ffiöio/ /hivatalból/, 6/hne/ V/organg/ /előzmény nélkül/.. Az értélemnek megfelelően ez a megjegyzés kerül az ügy/irat/ jelzete mellé is, azonban nem a "Isztázatra. A pápák oklevelei közt a "motu proprio"— /ma- k • ga/m/ szántából, - fordulattal kezdődő okiratok a 15.század óta egy különálló oklevél fa'tát /motus propríi /-saj át elhatározások// jelentenek. Még' a legújabb időben beszélnek a külügyminisztérium "hivatalból való ren* deletei"™ről /Ex off 1 cio-Erlassen/ 9 ' határozatra mint indításra gyakran történik hivatkozás az aktákban, pl«: M Ita conclusum in. consilio status" /igy végeztetett azz államtanácsban/.vagy "in conferentia status" /az állam értekezletén/* Ezzel szószerint egyezve hirdeti ki még ma is^egy parlamenti gyűlés elnöke, miután feltette a kérdést:. "Eát határozatképnen kimondom" ./"É$ r "lé't.'. sp r beschl*pssén...'"7 Rendszerint most már elérkeztünk az Írásbeliség első fokához, t.i. a terveset embrionális formájához egy "határozat.készitő nyers tervezetének" /Dezernenten-Dekret3/ , egy u.n* "Angabe "~nak alakjában /v.ö. 39, 1./. /Az "Angabe" fordítására alkalmasnak látszik: nyers adatok Q / Az előadó /ac ügyfeldolgozó - Sachbearbeiter/ többnyire csak vezérszókban leirja a teljes ülés /Plenum//tehát testület/ vagy./hivatali rendszer; esetében/ a "főnök" /"Chef"/ döntését, ha ez nem-a saját előadója /vagyis, ha az ügyet.nem *,
