Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Harmadik szakasz
változott jelentéssel tartja fenn érvényét. Itt csak arra a szerepre kell emlékeztetni, amelyet az európai kormányok történetében egészen a mai ná— ffe a kabinet-titkárok /Kabinet szekretere/ és államtitkárok játszanak. A nevük a következő fogalmakat egyesíti? "seeret du Roí" /a király titkos helyisége/ és "arcanum imperii" /az állam titka/ /államtitok/ egy parancso ^ közpant /Befehl szentrum/ fogalmával; előcímük /predikátumuk/, a "gehbim /titkos/ szó gyakran központi hatóságok előjogává és ismertetőjelévé lett. A titkárokból állott a Köztisztviselők legmagasabb rétege; a /tisztvi— • selői gula/ középső fi)kán ál'ó hivatalnoki kar magába foglal még két további tipikus cso^ortots a lajstrpmozók at / Registratoren/ és a /kancelláriai/ írnokokat /^anz listen/. A regisztrátor vagy levél-/inkább? irat- / tárnok - minthogy a 1?.század elejéig a kettő még egy és ugyanazon személyt jelentett /"unam eandemque personam^'/ - "keze/irása/" /"Hand"/ sok oldalról észrevehető az iratok világában. Ő az, aki mint naplóvezető a hivatali ügymenetet lajstromozza és ellenőrzi a beérkező, a kiadott és a hivatalon belül futó /forgó/ iratdarabok hollétét. Az ő kezébe tesszük le /"abgelegt"/, adjuk át a hivatali iratanyagot, amelynek /rendezéséért/, rendjéért, leltári összeírásáért ;és használatra kész felállításáért ő felelős. Az ő lelkiismeretes munkáján múlik nemcsak az előzmények / Vorgänge"/ feltalálása/ az előiratok megtalálása/ és annak folytán a hatóság felkészültségé,' az ő munkája javára válik a hivatásos levél tárnokoknak is és elősegíti-a levéltárivá vált akták mindenfajta használatát. Ujabban az "irodareform" /"Bürora form"/ /az 1926° és kövóévekben/ során, amennyire lehetséges volt, az iratok elküldésének kiadásának//Expeditíon/ és beérkezésének /Registratur/ működési területét egybeolvasztották az u.n. kiadóiktatókká /Expedienten-Registraturen/; az illető irodai hivatalnok itt"""tehát a saját maga iktatója /Hegistrator/. Az alantas tisztviselői kar harmadik rétege az irodához /Kanzlei/ tartozik. Itt készülnek a tisztázatok étí a másolatok. Az ancien ré gime /az abszolutisztikus kormányzás/ központi irodáiban a "letisztázás" ("raundieren") a "titkos írnokok" /deh „Kon z listen "/ dolga, akik után következnek / számban kevesebben/ a "titkos másolók" 7"Gßh.Kopisten"/. Szabályszerűen a titkos irodával /Geh.kanzlei/ kapcsolatban találunk egy titkos számvevőséget /Óeh.Kalkulatur/ a számviteli ügyek elvégzésére. Mint egyetlen a maga nemében illeszkedik a középfokú szolgálat építményébe a külügyminisztériumnál még egy "titkosiró-iroda" /chif frier-- büró/ egy titkos udvari tan'capssal és "comnositeur des chiff res"~rel /a titkos Írások szerkesztője/ mint igazgatóval /főnökkel/ a kiadók /Expedienten/ és a .titkos iktntéhi^vatá. közé /Geheilte Registratur/. Tágabb értelemben véve a 18.században a kancellária /iroda, Kanzlei/ fogalma alá foglalták össze az összes "subaltern" /alantas, de talán jobb; alsófoku/ szolgálatot, tehát beleszámították a titkárokat is; olykor azonban ezeket kifejezetten kiveszik/ezen összefoglaló fogalom alól 0 / Az intézmények történetéhez tartozó fogalmakról, minti kancellária, kabinet, karaara, ügykör, kiadás /Kanzlei, K binett, Kammer, Depart•••• nent, Üx^edition/.vö. az ötödik szakaszt. Alapvető, és amint ki fog derülni, oka egész sor iratismeretileg fontos jelenségnek, az a mindenféle rendű köztestületre vonatkozó el— lentéVt az egyéni és a társas intézkedési szervezeti forma között - vagy, ahogyan ezt a hatóságok életére alkalmazva mondhat jukg a>5 egy személy uralmi / monokratisch/ és testüle ti / kollegiálison/ alakulat között. Itt arrM a problémáról van SZQ, hogy hogyan alakul ki az akarat^ egy egyet- len személy vagy több személy akarataidont-e? Az első esetben hivatali /nem? bürokratikus, hivatalszerü,/,elnöki vagy elöljárói rendszerről is /Bürő- •/hitsht? bürokratischem/, Präsidial- oder Präfektensystem/ beszélünk,
