Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)

Második szakasz

frage— /kérdésintézés/nek is nevezik./ /lato eredetileg: valakinek a szavába vágni/, amelyre a kormány nyilatkozattal /magyarézattal vagy beszéddel/szokott felelni, ícilitendő a parlamenti ügykörnek egy sajátságos irománya is,a .javaslat /inditvány - Antrag/

e Hasonlóképpen ide kell besorolnunk a jogor~» voslatök;különféle formáit, amelyek törvényszéki döntések /a panasz « Be~ schwerde/

végzé se k, határozatok és intézkedések ellen, a fellebbezés /Berufungj felülvi z 3gálat /Re vis ion/

i t é 1 e t ekke 1 szemben, semmiségig Panas

z ... /Hichtjgkeitsfre SQhwerde/

büntet ő Ítéletek ellen/ és közigazgatási*ténykedő-' sev ellen /ellenvetém..forma nélküli panasz; Óvás, formális panasz /Gegenvorsteliung, formosé.Bescfrwerds; ^Ingpruoh, gormelle Bescnwerde/^emelhet ők" /erbeben/. vagy ^.'nyújthatói? be'V /eii^Xe^h/á Az egyenlő rangúak*tipikus okiratai, termószetszerüleg a kereset /Klage/ /z/ivll/p/rozess/o/rdnung/ 253. és kövo §~ai/, a viszontkereset /Widerklage/

, a kifogás /Einrede/

, a válasz /Replik/

/ZPQ. 278 »§/1 a viszont válasz /Buplik/

éppen ugy» mint a kétoldalú akaratnyilvánítások a magánjogban

s Be Semleges jellegű irományok Egy iromány az első stílusjegy tekintetében némelykor semleges jelleget ölt, . , olyankor ugyanis, ha a kiállító és a cimzett közötti rangviszony egyáltalán nem jut érvényre, miután átvevő értelmében nincs is cimzett. Ide tartozik mindenfajta följegyzés az egyszerű beszámoló, a puszta • tényekről szóló jelentés, a rövidebb vagy hosszabb értesítés köréből, amikor is a szerzőnek egyesegyedül arra van gondja, hogy Írásban rögzítse,hogy tulajdonképpen mi is történt, anélkül, hogy címzettre /átvevőre/ tekintettel kelljen lennie, elsősorban ilyen tehát az u»n. Je

;

tgygőkön.yv /Brotokoll/

/eredete a görög YTJ>CÚV<D\/ X&ÁoV J első sör} papirusztekercsek fölirata/, lejegyzése/proces verbal!/ egyes személyek állításainak /kihallgatási jegy^ zőkönyv - yernehmungsprotokoll/

vagy több személy tárgy alásain&k ,:

ulésí jegyzó

«könyv - Sítzungserotokoll/

...A ..második esetben részint a minisztertanácsi és, koronatanácsi jegyzőkönyvek, részint pedig a parlament /tárgyalási/ jegyzőkönyveinek másolatai. Be ide tartozik az a jegyzőkönyv is, mely lerögzíti egy törvényszéki "főtárgyalás" menetét és az ítélethirdetéssel zárul. Ha az eljárás /Handlung/ /vita - Bebatte/ menetét nem rögzítették résziétéiben,hanem csak az eredményt foglalták össze, akkor határozati jegyzőkönyvről beszélünk /Beschlussprotokolle/, pl. a ííémet Szövetségi Gyűlés és a Szövetségi Tanács határozati jegyzőkönyveiről. Az újkori j

egyzokon.yv.re.- jellemző, hogy egybeesik benne az eljárás /cselekmény/ ós annak okmányokkal való igazolása, mivel rendszerint jóformán a tényállás azonnali megállapításáról és rögzítéséről van sző. Ez okból a dátum /Batum/ helyett "Actum, Gesehehen, * Verhandelt" /történt, tárgyaltatott/ a gyakori megjegyzés

3

jegyzőkönyv élén, a keltezés, helyének, évének /hónapjának/ és napjántik adatával, és a végén még egyszer az "/Actum/ ut supra^ /öeschehen/ wie oben" /Történt /kelt/ mint fent/ megjegyzéssel. Jegy^őkönyVbe^foglalt kihallgatásnál ezt a jegyzőkönyvvezető aláírásaval ellátott záróformulát megelőzi a jegyzőkönyvbe mondó aláírásával ellátott következő feljegyzés: "P/rolectum/, R/atificatum/, S/ubscriptum/; V/orgelesen/, G/ehéhmigt/,, u

f

/rlterschrieben/

,

! /olvastatott, jóváhagyott, aláíratott/. Az ülési jegyzőkönyvek /Sessionsprotokolle/ a résztvevők névsorával kezdődnek /Praesentes, Anwesend - jelenvamak/, Az . ülési jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévő aláírja /természetesen parlamenti g~'"ilésnél nem/• Ha valaki eltérő véleményen van, azt pótlás utján a jegy/őkön vben kifejezésre juttathatja. Mint "el nem mozdítható" /unbewegliches/, önmagában el nem.küldhető irománynak a jegyzőkönyvaek szüksége van segítő előfogatra átküldő /kisérő-/ irat alakjában.