Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)

Második szakasz

Elvétve találkozik a "jegyzék "-/flote/ kifejezés a belföldi ügy­viteli levelzésben is, igy a bécsi központi kancelláriákban; az egyen ­rangúak közti /inter pares/ irományok széltében használt megjelölése azon­ban itt inkább megkereső-, kérelmező-levél; megkeresvény /Requisitions­t /felkérés/ Er3uoh.UK . g3-, Anschreiben/ de előterjesztés /insinuat lat,szó­ból/ vagy "kívánság" /Begehren/ is. A birodalmi minisztérium 1927» évi ügyrendi szabályzata az "Anschreiben** /megkeresvény/ helyett az egészen színtelen­"Schreiben" kifejezést alkalmazza, nyilván azért, mert amaz köz­ben az átküldő kisérőirat /3 egleitschreiben/ jelentését vette, fel* Refjuisitio-kon /megkereső-levelek/ olyan kérelmező-leveleket is értettek, amelyeket egy uralkodó küldött csapatátvonulások, áruszállítások, stb. alkalmával idegen területen keresztül azon terület uralkodójához; talán éppen itt találhatjuk meg ennek a műszónak /terminus technikus/ az erede­tét, amely müszé az esetben felvette a tőle eredetileg egészen távoleső értelmét egy katonai szervek által végrehajtott erőszakos követelésnek; ez a fogalom kiélezése, mely a német "ersuchen" fogalmánál'.is bekövetke­zett, /v.ö. rekvirálni; felkérni, megkeresni/. Magában véve a modus reeuisi&onis /a felkérés módja/ kifejezett udvariassági stilus volt, amint azt elárulják a benne sajátosan előforduló igóks tetszésére bizni, vélni, kérdezősködni, tudakozódni, el nem mulasztani /anheimstellen, gesinnen, anlangen, nieht ermangeIn/, valamint a ''részarányos" /ebenmassig/ melléknév, vagyis "ugyanazon szinten lévő" /das gleiche Niveau haltend/. Ebben az esetben is ott rejtőznek az alakiság mögött a valóságos jogi és hatalmi viszonyok. A régi Poroszországban a minisztériumok egymást közt és ugyanúgy a kerületi hatóságok is egymás közt "Anschreiben"-ek /felké­rések, megkéresvónyek/ utján érintkeztek, mig emezek rendes körülmények között amazoktól leiratokat kaptak és jelentések formájában kellett vála­szolniok. Amikor a berlini kamarai /föllebbviteli/, törvényszék /kammer­gericht/ a legfelsőbb törvényszéknek, a titkos főtörvényszéknek /<$eheimes Obértribunal/ nem jelentést /"referierte"/, hanem felkérést /"requirierte"/ küldött, akkor az által tekintélyét /presztizséy tartotta fenn mint régi országos központi hatóság. A felkérési Írásmód /ftequisitionsstil/ alkal­mazása körül a hatóságok még a későbbi időben is valóságos harcokat vív­tak. Magánszemélyekkel szemben is előírták ezt a stílust a hivataloknak, jóllehet mértékkel, olyan esetekben, amikor az illető személyek nem tar­toztak az illető hivatalok szolgálati /hatáskörébe/ hatalma alá, akiikor tehát "parancsszerűen" nem lehetett "rendelkezni" velük /befehlsweise ver­ordnen/. Az újkori képviseleti alkotmány uj helyzetet teremtett az egyen­lő renguak közt /inter pares/: a korona és a parlament mint a törvényho­zás egyenjogú tényezői állnak egymással szemben, ténylegesen ha nem is for­ma szerint és jogilag az alkotmányos monarchia kormányzati módja esetében is. Ekképpen tehát az "üzenet"-et /Botschaft/ , amelyet az államfő hivatal­ból (ex off icio), vagy mint választ az országgyűlés egy feliratára /"Adresse"/ küldött ehhez, a szabály szerint mint kuriális /kancelláriai/ irománynak pompás kiállítása ellenére sem lehet parancs kinyilvánitásá­nak tekinteni, éppoly kevéssé, mint ahogy a parlamenti feliratot'többnyi­re nagyon tiszteletteljes megszerkesztése ellenére sem lehet egyenlőnek venni egy "legalázatosabb jelentés"-sel, /relatio humillima/ vagy egy a lakosság köréből származó hódoló felirattal /Huldigungsadresse/. Azonki— vil még az ú.n. trónbeszéd /Thronrede/ amellyel az uralkodó az országgyű­léstmegnyitatta vagy megnyittatta, már a levélstilus megválasztásában mu­tatja a következő megszólítással: "Főméltóságu, nemes és kedves Uraim.••" /Srlauchte, Edle und L iebe Herrén..."/, vagy hasonlóval, hogy itt a tör­vényhozás egyenlőjogu tényezői találkoznak, mint ahogy valóban a törvény­hozási uj ülésszak előtt álló közös munka szokta képezni a tronbeszéd alapeszméjét. Továbbá túlnyomórészt az egyenlő rangúak irományai közé tar­tozik a kormányhoz intézett interpelláció /interpellation/ ujabban An-

Next

/
Thumbnails
Contents