Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Második szakasz
Diplomáciai okmányok, amelyek a rangegyenlőség elvén alapszanak., kétoldaluan is szerkeszthetők államok közti szerződések /Vertragé/ formájában. Az államszerződésre vonatkozó fő megjelölés a francia hivatalos szaknyelven traité , Egyezmény en /konvention/ értjük általánosságban a csekélyebb jelentőségű szerződéseket, de politikailag i en fontos megegyezések is vitorla hatnak e- alatt a sászlő alatt /NLi jöhetnek létre egyezmény-formában/, llldmok köz-i egyszerű megállapodások ,iegy^ókönyvek /Protokolle/ foraoájában tör éntek meg, amelyeket általában a tárgyaló megbízottak zártai le aláirásakkal, tehát nem volt s .Áksóg megérő s ité sükre /ratifikálásukra/. Az 'állams er 5dések kiegószi-őseit is u.n, pót.jegyzőkönwek be /Zusatz-Protokolle/ foglalták, Vegil "Vevés bé formas .erü jegyzőkönyveket" /weniger förmliche -'ro'okolle/ a diplomáciai akták sorában "regiszz, ratura " néven szerkesztettek, "agreement" /egyesség, megegyezés/ szó, amely az angol alkotmánytörténetből az 1647. és következő években létrejött "agreement of the People" révén ismert, újból használatba jutott a diplomáciai hivatalos szaknyelvben , a " Gent% emen ' s Agreemen t " összetételben, és itt hallgatólag létrejött, nem pedig Írásban raegrög .itet- megegyezést jelül, Ü tanácskozási egyezségekben /KonsuLtativpakten/ a résztvevő felek megállapodnak abban, hogy válságokesetén közös tanácsko ást /Konsultation/ tartanak. Nagyon kedvelt a legkülönfélébb nemzetközi megállapodásokra ez az általános kifejezést Akte /akta, szerődés/. Államszerződésekre értve, amelyeket diplomata-kongresszuson kötöttek /a bécsi skövetségi szerződés/, ugyanúgy elénk kerül, mint az államfők kö vétlen találkozása során létrejött "S ,ent Szövetség"-re /Heilige Aliianz/ értve, A csatlakozó szer.ődés /acte d'accession /adhésion//, vagyis egy harmadik hatalom n/ilatko ,ata arról, hogy csatlakozik egy két hatalom közt fennálló megállapodáshoz , amely szerződésnek megfelelt egy elfogadó szerződés /acte d acceptation/ az illető két hatalom rés érői, ide tartozik. Mindezeket a egyenlő jogokon alapuló okmányokat /'Ukte"/ anyagi fontosságuk miatt "nyitott levél", /lettres patentes/ formájában adták ki /azt akarván mondani, hogy ünnepél;zes foDanában, de nem "nyitottan", minthogy legtobbnyire a kiadmány titkosan készült/. Katonaszökevények é s gonosztevők, ill. hadifoglyok kölcsönös kiszolgáltatására u.n.'' kartell ek /kiszolgáltatási egyességek/ utján kötelezték magukat, lásd Kartellkonventionén = Jp.szolgáltatási egyezmények, r • . , Az állam és" a./katolikus/ egyház közt kötptt szerződések nemcsak jogi jellegüket illetően, hanem formájukban is kitűnnek sajátosságaikkal, A konkordátum név csak V.Márton pápa óta van használatban ezeket a. szerződéseket jelölve, A 19,század konkordátumai' szabál'y szerint V\/^ine^í51yes/ egyezmények"-nek /iíonvention/ nevezhetők, a nemsetkpzi forrná, szerint, az "összetett " /zusaramenge setzt/ eljárás módozatainak megfelelően /felhatalmazás,.^ tárgyalást folytató megbízottaknak^;.ezek által a szerződés megkötése, ennek jóváhagyása az államfők részéről/megfogalmazva /lás4"-56.*!•/, míg a korábbi "konkordátumok" vagy mint•egyoldalú pápai akaratn ilvánitások lépnek el ónk, ha szerződésekre vanak is felépítve, mint IV .Jenőnek három hullában és egy brevéjében lefektetett u.n. "hercegi konkordátum 11-*! /Fürstenkonkordate/ a német birodalmi rendekkel /1447/, vagy pedig mint az egyházi és világi hatalom két külön-koliji akaratnyiIváni•. ása, amelyek nem hivatkoznak egymásra •- ". ' ./ mint a.. i222-i worms-i konkordátum /V.Henrik és Il.Calixtus oklevelei/, A török porta hatalmi erejének ideje alatt nem kötő t békeszerződéseket, hanem csak fegyverszüneteket, trêves. A különleges formák közé tartó ik végül a közvetítés utján létrehozott /béke/ szerződés vagy békekötés. Példák erres Oliva 1660, Ryswijk 1697» ahol a közvetítő /Mediator/ az aláirásnál az első helyet követelte magának.
