Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Második szakasz
ságnak az uralkodó megszólításával, egy hatóságnak mint olyannak, A kérvényezési eljárás minden országban nagy szerepet játszott és mélyreható je lentősége volt a jogi élet szempontjából. Nemleges értelemben is, mert "rosszlelkü fogalmazók alaptalan emlékiratai" "a állam és az igazságügy" valóságos "pestisének" bizonyultak./"Pest der Republik und der Justiz"/ , /amint azt egy 1753-ból származó törvényszéki szolgálati utasításban olvassuk/, mivel azok udvari leiratokat csaltak ki, melyek, tartalma a hatóságoknál zavart okozott. Az elsq porosz király udvaránál a közvetlen kérvények elintézéöére külön hivatalnok volt alkalmazva, akiket francia mintára maître de requetes-nek neveztek. Az uralkodó cimén való megszólit4s kény- * szerének kellett visszatartania a kérvényezőket "vakmerő és méltatlan Írásmódtól" /von dreister und ungebuhrlicher Schreibart/, a 19.században az uralkodói címzés már csak közVetlen kérvényeknél került alkalmazásra, jk kérvényeknek hátirati határozatok utján történő, az ügy érdemét illető elintézéséről v,ö. föntebb ZJ-?Í 1,/ Ezek a nem-hivatalos iratdarabok is alá voltak vetve az idők folyamán bizonyos technikai, szabályozásnak. Félig behajtott ivre, éspedig, minthogy magánérdekekről volt sző,, bélyeges ívre kellett ir-. ni őket, a név és hely, .valamint egy rövid tartalmi összefoglalás hozzáte telével, A Concepit-/Fogalmazta-/ feljegyzésről a kérvényeken V,ÖV PÍV 1« A kérvény fogalmának egy változata fejlődött ki az alkotmányos államban, /Nem az uralkodóhoz vagy hatóságaihoz, hanem/ a parlamenthez egyes személyek vagy több személy által intézett mindenfajta panaszt és kérést, a petíció kat, vagy mint ujabban nevezik « beadványok at /Eingaben/, a parlament, ••iabban az esetben, ha tartalmuk t jogosultnak lát szik, tovább^, elintézésre át~ adja a konnánynak, hasonlóan ahhoz, mint amikor az egyeftuJEalkodő az eléje terjesztett kérvényeket az illetékes hat óságnak kü^Ve le /reraittálta/ ^"faDan az esetben, ha a kérelmező /tkp, indítványozó/ügyét nem'közvetlenül /az ujabb időkben*a kabinet révén/ döntötték el, A parlament tagjai is nyújthatnak át beadványokat, összefoglaló néven sok kérelmező petíciójára nézve formailag jellegzetes az összes,érdekeltliek 'rajta szereplő aláirása,kiknek egyes lapokon leirt névjegyzékei egybeillesztve gyakran egész sorozat iratkötetet tesznek ki /tömegpeticiók/ 1 . Ez a végletes ellentéte a régi császári oklevelek mohogrammjaibah szereplő, az oklevél.adás megtörténtét jelző vonalnak /Voilziéhungsstrich/ és a vonással /áthúzással/ történő modern láttamozó feljegyzéseknek /Sichtveraierk, Visum/, Az alárendelt % rangúak irománya ü^^smótlődik a hivatalos jelentések és a magán beadványok'mellett még a : " fejedelmek közti levélváltás társadalmi hatáskörében,, "Nagyon alárendelt rangú" /d'un rang très inférieur/ fejedelmek egyáltalán nem voltak feljogosítva /"nicht fanig"/ arra, hogy kancelláriai iratot intézzenek legmagasabb rangú független uralkodókhoz az azokkal folytatott levelezés folyamán; sőt inkább a kózirat-ot/Handschreiben/ kellett használniuk, amelybe azután a ssőbanforgó apró-cseprő fejedelmecskéhek : annyi alázatosságot kellett beleszorítania, hogy nyilvánvaló legyen annak a hasonlósága egy "jelentés"-hez. Ha a trónörökös ir az uralkodó fejedelemhez, hasonló helyzet áll elő. Ha a kettejük közti távolság nem volt túlságosan szembetűnő, akkor ugyan meg volt ehgècféve*, ,hogy a kisebb uralkodó a nagyobbnak kancelláriai iratot küldjön, de mégsem a saját címével az élén, hanem csak a végén, A bevezetésben foglal ekkor helyet az üdvözlés /salutatio/ a szolgálat felajánlásának formájában, mintegy eképpen: "Unser freundlich dienst und was wir liebs und guts vermögen zuvor," A lettres de notifications /tudósító levelek/ veszik igánybe az oroszlánrészt a saját családi események alkalmával az irományoknak ebben az osztályában, a szerencsekivánatok és a részvétnyilvánítások a "külföldi" /idegen/ családi események során, • •
