Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Negyedik szakasz
ügyvédek, ügynebizattak va^y egyéb olyan személyek, akik a kárvényesők segítségére voltak iromá^y-:.iL33iegs8erkes»té seben, egy "vidít" /látta/ vagy "ooneepit" /fogalmazta/ alkalmazása mellett ssintón Írják alá• Ha kérvényező /beküldő, Einaender/ maga késsdtette irománya tervesetét, ha maga fogalmazta és tisztázta le, akkor odaírta a neve melléi "qui concepit" /aki fogalmazta/, "scrípsit et concepit" /irta és fogalmazta/ vagy "ipse eonoepit" /maga fogalmazta/. Az ügyvéd azután a "vidít" /látta/ rájegyzésére szorítkozott # Petíciók /beadványok/ és /ülési/ jegyzőkönyvek aláírására nézve v.Ö, a 28« és 34. oldalon mondottakkal .Több ssemély/ből álló" testületek/ eddig emiitett aláírásai mind összesen.olyan értelemben képeznek egy csoportot, hogy ezekben az esetekben mindig bizonyos /testüle- , ti/ egyetemlegesség /Solidaritát/ kifejezéséről van szó, bürokratikus kü- . lönbségek /rang s orrend/ fenntartása mellett. Egy további csoportra nézve a kösös aláírásban viszont a megegyezésen alapuló részesség /Partnerschaft/ jut kifejezésre. Ide tartozik minden közös okirati bizonyítás, tehát közlés magánjogi ssersődések, kongresszusi iratok, stb. Az aláírások egyneműsége és egyenrangúsága kitűnik az aiternat /váltakozás által jelzett köl* csönösség mint az egyenlőség kifejezése Önálló államok diplomáciai ügyfor-* gal mában; v.ö. a a 52* lapon az "Altemat"-ról mondottakkal. - A fordító •" megjegyzése./ alkalmazásából, vagy ha erre.nincs lehetőség, altból, hogy a semleges betüsorrend menedékéhez, folyamodunk. Harmadik csoport áll elő az "ellenjegyzés" /"(regenzeiohnung"/ "• folytán. Ez akkor jön létre, etcr valakinek az aláiráeát nem tekintik elégségesnek és annak "ellenében" /"dagegen"/ irnak /jegyeznek/ egy másodikat ellenőrzés és^kö^ös felelősség /keaessóg/ kifejezése végett, as üzleti életben pl. a pénztáros mellé a könyvelőét. Itt "közös akáirásról" /"ützeichnung"/ lehet beszélni, amilyen koaös aláirás szerepel a forgatott váltóknál /(rirowecheel/ a közbeeső hifc eleaők aláírásában is az első kibocsátó aláírása mellett. Ami. as íratismeretet illeti, a szűkebb értelemben vett ellenjegyzések esetében mégiscsak az ellenjegyzés /gont:rádígnatu:c/^'^>:/r>.iy>'eseing - countersign?/ állam jogi fogalmáról van sző, éspedig emek -a italomnak alakilag az államfő és "minisster/ek/" közti visaonyra való alkalmazásáról, /logy ugyanilyen viszony áll fönn, ha egy hatósági-rendeletre egy titkár vagy tanácsos odajwgyezte a nevét /vagy csak: névjtlét/, mi előtt azt a foganatosításra jogosult hatóság /egyes személy vagy testület/ aláirta, azt a teljesség kedvéért szúrjuk ide-köabe./ A szorosabb áiielemeben vett ellenjegyzés alkalmazásával nem az történik, hogy az első aláírást egy másodikkal megerősítjük, és igy közös felelősségnek vetjük meg az alapját, mivelhogy az s; gyed-uralkodó nem vonható felelősségre; nem is az uralkodói aláirás valódiságát hitelesítjük, minthogy ez rendes körülmények közt az ellenjegyzés pillanatában még egyáltalán nem történt meg, hanem bistositani kell-a foganatosításra /aláírásra/ jogosultat /Vollziechnungsbe rechtigten/ arról, hogy alakilag és tárgyilag minden rendben van, hogy tehát végrehajthatja az aláírást, anélkül hogy attól kellene félnie, ho&y az ált al ellentmondásba kerül *gy saját korábbi akaratnyilvánitá sával vagj éppenséggel hamisitái áldosatául esik. Az ellenjegyzés tehát fogalmi s:it:kségszerüségből nem ''ellen^-ZGegenzeichnung"/, hanem "előzetes "-jegy2.es /"Vcr"2eiclinung//í/, mindenesetre azzal a koholt föltételezéssel, hogy az uralkodó /l/-Feltűnő,milyen gyakran, szolgál ellenjegyzésekre vonatkozó ujabb ki. jelen- tések alapjául az a téves elképzelés, hogy olyan utó-aláirásről volt szó, amely a fejedelmi aláirás után következett. Bizonyos körülmények közt persze a dolgok ténylegesen igy is játszódlak le,mondjuk a katonai parancsiratok ellenjegyzéseinél "az aki:áteta alkalmazva" /"für die Akten"//'lásd alább/, k's agy, a legszigorúbb hagyományt őraő.királypárti férfiről,mint Edwin v.Manteuffel-ről a továbbiakban nem értesülünk megűtkczé3sel,hogy
