Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

teni. A négy vallás szabadsága Báthory István idejére áll vissza, és 1573 májusában iktatják újra törvénybe (V. tc.), hogy egyben mereven el is zárkózzanak minden további újítástól (az eretnekségek, újítások elleni törvényeket alább külön ismertetjük). Az 1588-cal kezdődő rendi előretörés a Báthoryak ellenreformációs törekvései elleni tiltakozás is; az 1588. decemberi országgyűlés, erős katolikusellenes rendszabályok közepette, csak a három protestáns felekezet jogait iktatja törvénybe (XI. tc). Újabb katolikus visszaütésnek kell bekövetkeznie (a Kendi-párt letörésével együtt), hogy az 1595. április-májusi XV. tc-ben már a 4recepto religio szabadsága szerepeljen. Az 1600. október-novemberi I. tc-ben újra kinyilvánítják a 4 recepta religio szabadságát - ettől kezdve az már annyira általános alapelvnek számít, hogy nincs is szükség megújítására. A 4 recepta religio rendszerén kívül álló felekezetek, szekták elleni intézkedések A recepta religiók rendszeren kívül álló felekezetek, szekták elleni intézkedésekkel már az előbbiekben is találkoztunk, különösen az 1570-1580-as években sűrűek az ilyen rendszabályok. Az 1570. januári gyűlés is eltiltja „az mostan támadott eretnekségeket", az 1572. májusi I. tc. további vallási újítások esetén Dávid Ferenc és a [református] superintendens véleményét kéreti ki a fejedelemmel arról, hogy ezek megférnek-e az ő vallásuk kereteiben, és ha nem, exkommunikálásukat írja elő annak összes következményeivel. Az 1573. januári VIII. tc azzal egészíti ki ezt, hogy az újítások esetében a két superintendens szükség esetén további „tudós személyeket" is vegyen maga mellé az újítók hittételeinek vizsgálatára, és konkrétabban írja elő a kiközösítettek elleni eljárást (halálbüntetéssel is fenyegetve őket, soron kívüli fiscalis pert rendelve el pártfogóik ellen). Pár hónapra rá, 1573 májusában (a III. tc-el) általánosságban megerősítik az újítók ellen korábban hozott rendszabályokat, az 1577. októberi V. tc megismétli ezt. Az 1578. április-májusi I. tc. annyit módosít az 1573. januári törvényen, hogy az újítók elleni vizsgálatba a két superintendens mellé „mind az két religión való egyenlő számú főember"-t kíván bevonatni. Az 1579. októberi I. tc. ismét csak megerősíti az újítók ellen korábban hozott rendszabályokat, ugyanez történik 1583 márciusában (I. tc), az 1584. április-májusi gyűlésen (II. tc), az 1588. decemberi nagy vallásügyi törvényhozás (a XI. tc-ben), az 1595. április-májusi XVII. tc-el (a XVIII. tc. külön is büntetést helyez kilátásba a recepta religiókon kívüli felekezetek papjainak). A nagy uralmi válság után pedig elsősorban a zsidózók ügye