Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

érdekli a törvényhozást. A zsidózást tiltja el az 1610. március-áprilisi VI. tc. (ennek hitelességét Szilágyi Sándor megkérdőjelezte). A továb­biakkal kapcsolatban azonban nem merül fel ilyen kétely. Elsősorban a zsidózókat célzó fejedelmi propositióra jön létre a változhatatlannak deklarált 1618. októberi I. tc. (a recepta religiókon kívüli vallások köve­tői karácsonyig térjenek vissza eredeti felekezetükre büntetés terhe alatt). 1622-ben csak ennek megerősítését látják szükségesnek (szep­tember-októberi I. tc). Az 1618-i törvényhez nyúl vissza az 1635. má­jus-júniusi I. tc. is (a zsidózók felszámolásának tényleges megindítója) és az 1638. április-májusi I. tc, amely a vissza nem térő zsidózók ellen már a dési törvényszakon való ítélkezést is meghirdeti. A felekezetek egymás közti viszonya Az egyes felekezetek egymás közti viszonyát is számos törvény szabályozta. A korszak elején két ízben is tűznek ki törvénnyel hitvitát: 1560 no­vemberében a medgyesit, 1564 júniusában az enyedit. A későbbiek­ben a törvényhozás gondja inkább a villongások eltiltása, a viták eliga­zítása. Helyi felekezeti viszály (a krasznai katolikusok feltámadási körmenetéből keletkezett összetűzés, lövöldözés) nyomán születik az ilyen civódásokat eltiltó 1615. májusi XXV. tc); az egymás kárára inkor­rekt eszközzel való léleknyerést tiltja el az 1626. május-júniusi XXIV. tc. (becsület és tiszte elvesztésével fenyegetve azt a papot, aki egyházi büntetés elől menekülő személyt saját felekezetébe fogad, és olyan es­ketést vagy elválasztást hajt végre, amelyet az illetékes felekezet nem vállalt). Az 1630. január-februári országgyűlés (a fejedelemasszony ígé­rete nyomán) a székelyföldi vallási viták eligazítására rendeli el bizto­sok kiküldését. Ettől kezdve évtizedekig nem találkozunk e kérdéssel a törvényalkotásban, az Apafi-korban is csak három helyi viszállyal kapcsolatban (1666. februári XXIII. tc: biztosok kiküldése az udvarhe­lyiek ügyében, 1689. november-decemberi XIII. tc: bizottság kikül­dése az abrudbányai vallási - stb. - ügyekben; XIV. tc: biztosok dele­gálása a marosvásárhelyi egyház és a város ügyeinek rendezésére). A felekezetek vagyonjogi ügyei, vitái Nem nagy azoknak a törvényeknek a száma, amelyek egyes felekeze­tek vagyonjogi ügyeit (vagy felekezetek vagyoni vitáit) rendezik. Ebbe a kérdéscsoportba elsősorban a templomok, zárdák és más egyházi célo-

Next

/
Thumbnails
Contents