Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

jobbágy helyzetét szabályozó már ismertetett többi tc-et, és a menynyiségi összehasonlítás árulkodó lesz. Ugyanerre az eredményre jutnánk a birtokjogi kérdéseket szabályozó törvényanyag egésze (vagy annak bármelyik más alcsoportja) és a jobbágy kereső' törvények mennyiségi egybevetésénél. Egyéb birtokjogi vonatkozású törvények A többi birtokjogi vonatkozású törvényeket már kisebb feladat lesz áttekinteni. Öröklési jogi vonatkozású törvényt egyetlent alkottak az országgyűlésen, azt is a birtoklás 1599/1600. évi zavarai kapcsán: az 1599. novemberi IX. tc-et (elhalt, hadban veszett emberek jószágát Mihai Viteazul ne adományozza el, ha az öröklött, zálogos vagy pénzen vett, és az elhunytnak özvegye és örökösei maradtak). Különleges esetet szabályoz az a rendelkezés, amely szerint perben álló jószág nem sequestrálható (1610. március-áprilisi XXV tc). Számos törvény szabályozta a birtokjog-biztosító oklevelek elvesztése esetén követendő' eljárást: az elsó' nagy uralmi válság és a Bocskai-szabadságharc lezárultával az 1607. júniusi VIII. tc idevágó rendelkezése (ha valaki elvesztette okleveleit, a fejedelem adjon nova donatiót neki a birtokra) és a XXIV. tc. (lényegében ugyanezt mondja ki). Ugyanúgy intézkedik az 1609. április-májusi XXVIII. tc. és az 1615. szeptember-októberi XVIII. tc. is; az 1643. áprilisi XXIII. tc. már azzal a fenntartással eró'síti meg a korábbiakat, hogy ez ne történjék a fiscus kijátszásával és az ország statútumai ellen. Másutt szólunk majd az e vonatkozású perekben követendő'eljárásról. Ezzel rokon, de mégis különleges rendelkezés az 1610. március-áprilisi III. tc.-é (közvetlenül a Kendi-Kornis-összeesküvés leverése után): a Kendi Istvánnál (a volt kancellárnál) levő pecsét alatt 1610. február 1-je óta kiadott oklevelek a fejedelemnek adandók be reformálásra. Két tc. foglalkozik a birtokhoz tartozó jogbiztosító oklevelek átadásával az új tulajdonosnak: az 1659. február-márciusi VIII. tc. (elhalt nemesek okleveleit a tisztek pecsételjék le, és a temetés után adják annak kezébe, akit ez jog szerint illet; korábban elhunytak oklevelei is kiadandók a törvényes örökösöknek) és az 1669. január-márciusi XXXVII. tc. Az utóbbinál konkrét ügy kapcsán született az azt rendezőn túli általános rendszabály is: a rendek előbb Mikes Mihály özvegyét kötelezték rá, hogy az országgyűlés befejezte után számított három hónapon belül terjessze az ítélőmesterek elé, és azok eredetiben vagy párban adassák ki a rokonoknak az őket illetőket - azután általa-