Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

A RENDEKET ERINTO VAGYONJOGI KÉRDÉSEK SZABÁLYOZÁSAI Bőségesen foglalkozott a törvényhozás a rendeket érintő vagyonjogi kérdésekkel. Birtokjog A birtoklás joga általában A birtoklás jogával általában, a birtokosok általános jogvédelmével csak egy-egy törvény foglalkozik - ez a jog annyira nem lehetett vita tárgya, hogy megerősítésére sem volt különösebben szükség. Csak 1665 májusában mondják ki a XXIII. tc.-ben (Mikola Zsigmond már említett konkrét panasza kapcsán), hogy nemest birtokában törvény nélkül háborgatni tilos. A birtokosok általános jogvédelmét pedig a Mihai Viteazul Erdélybe ütése utáni 1599. novemberi országgyűlés VIII. tc.-e szolgálja (az köszönetet szavaz Mihainak azért, hogy nem engedi birtokukban háborítani azokat a nemeseket, akiknek birtokait mások felkérték). Annál számosabbak a birtokadományozásokat - elkobzásokat - visszaadásokat illető tc.-ek. Az első kategórián belül is különböztessünk meg általános jelentőségű törvényeket, egyes uralkodók adományaival kapcsolatos rendelkezéseket és végül egyes konkrét adományozások kapcsán hozottakat. Az általános jelentőségűek sorát az az 1545. áprilisi törvény nyitja meg, amely a birtokot kérőket arra kötelezi, hogy Izabellához vagy Fráter Györgyhöz nyújtsanak be kérvényt, azokat pedig arra, hogy a birtokperben a kincstárra szállott jószágokat adományozzák el. Ezt évtizedekig nem követi újabb ilyen törvény; csak 1587 áprilisában hoznak (a VII. tc.-et). Eszerint a fejedelem consensust adhat a nova donatiókhoz, ha a birtokokat háborítatlanul birtokolják, és statutoriat is Báthory István adományaira, ha azok még nem jártak le. Ennek a törvénynek első felét erősíti meg az 1591. novemberi XI. tc; ugyanaz az országgyűlés mint szokatlant eltiltja a „salvo jure fisci" formulát az oklevelekben. Ujabb jó másfél évtized után Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor éveiben kell sorozatosan ilyen törvényeket hozni az összekuszálódott birtokviszonyok kiegyenlítésére. Az 1607. júniusi országgyűlés előbb arra hoz törvényt (VIII. tc), hogy az oly nova donatiók, ahol a birtokos maga és ősei zavartalanul birtokolnak, helybenhagyandók, aki azonban erőszakkal foglalt birtokra szerzett