Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

gül a nemesség provisorait és szabadosait); az 1667. január-februári XXXIII. tc.-el pedig a jobbágyoknak, béreseknek a tisztek előbb említett hanyagságából származó kára megtérítését célzó eljárást szabályozza részletesen. Mindez csak másfél évtizedig hat: 1683 februárjában (VIII. tc.) újra el kell tiltani a parasztokat, béreseket a finomabb öltözék viselésétől. A fegyverviselést törvények egész sora tiltja el nekik. Elsőnek az 1620. áprilisi országgyűlés hoz ily intézkedést (azoknak a sorában, amelyek az országnak a háború miatt bizonyos vonatkozásokban kissé fellazult rendjét szigorítanák vissza); ez az „oláh" (vlach jogállású) jobbágyokat tiltja el a fegyverviseléstől (a juhászokat, barompásztorokat kivéve - azokat is csak addig, míg az állatok mellett vannak). Ugyancsak az „oláhság" fegyverviselését stb. korlátozza az 1623. május-júniusi XII. tc: puskát, tegzét, szablyát és más fegyvert ne viseljenek (még a juhok mellett járó pakulároknak se engedélyezi ezt, csak az uruktól útra küldött szabadosoknak és a kereskedésre terhet fuvarozóknak). Minthogy pedig a jobbágynép a Bethlen Gábor halála utáni zavarok idején jónak látta magát felfegyverezni (nyilván az ide-oda vonuló hadak fosztogatása és a zavarosban halászok ellen), az 1632. májusi országgyűlés (XI. tc-ével) eltiltja nekik (és a vlachoknak) a fegyverviselést (a darabontokat, szabadosokat, vadászokat kivéve ebből, és a pásztoroknak is engedélyezve a „kép" nevű fegyver viselését). Az eredmény egyelőre kevés lehetett, mert az 1633. április-májusi III. tc. újra elrendelte a jobbágyok lefegyverzését (azzal, hogy Biharban, Zarándban a török közelsége miatt tarthatnak fegyvert; az 1632-es törvényben kivételezettek szintén). Közben a parasztnép 1636 várható és tényleges zavarai közt bizonnyal újra felfegyverezte magát, mert 1638 tavaszán meg kellett erősíteni a korábbi fegyverviselési tilalmakat (1638. április-májusi IX. tc), azzal a kiegészítéssel, hogy lovat a paraszt is tarthat, de csak a szász paraszt járhat is rajta. Az 1648 utáni rendi megmozdulás nemcsak a paraszt ruházatát szabályozza az 1650. márciusi V. tc-ben, hanem fegyverviselését is. A Szörény megyei és hódoltsági vlachoknak engedélyezi (extra limites regni) a fegyverviselést, a másutt lakóknak azonban nem. (A törvény szövege csak a vlachok eltiltásáról beszél; azt azonban az előbbiek és a törvény más rendelkezései alapján feltételezhetjük, hogy a tilalom általában vonatkozott a parasztnépre.) A kivételezettek köre itt szélesebb volt: a szabadosokon, puskásokon, urukat fegyverrel szolgálókon, pakulárokon, sósszekerekkel járókon kívül idetartoztak a bírák és a molnárok is. A fegyverviselési tilalmak is az Approbatae Constitutionesbe kerülnek, és