Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

Hosszadalmasabb és súlyosabb ennél Nagyvárad ügye. Az ország legfontosabb végváráról van szó. Az 1615. májusi XXII. tc. szerint az ottani egyházi nemesek régi kiváltságaikban megtartandók. 1632-ben már konkrétan szabályozzák a polgárság és a nemesség meg a katonaság részvételének arányát az utcák és utak csináltatásában (a város a költségek kétharmadát, a nemesek és katonák az egyharmadot viseljék). Közben a fejedelem az 1638. decemberi kolozsvári törvényszakon ítéletet hoz a vitában, és az 1640. április-májusi országgyűlés be is cikkelyezte ezt (XXVII. tc.) azzal, hogy ez örökös statútum legyen, az ügyet ne hozzák többé eló'. Az 1638-as rendezés azonban mégsem bizonyult véglegesnek. Előbb 1648-ban kellett újra elővenni az ügyet. Az 1640-es törvényt annak hozzáadásával erősítettek meg, hogy a még vitás ügyeket a fejedelem e célra kiküldendő biztosai lássák el (1648. március-áprilisi X. tc). Öt évvel később, az 1653. január-márciusi X. tc-kel újra a fejedelmet hatalmazzák fel arra, hogy rendeljen ki biztosokat a váradi nemesség és polgárság közti fennmaradt egyenetlenségek megszüntetésére. Még 1655 februárjában is vannak a dolognak utórezgései: a III. tc. az ügyben korábban eljáró biztosok feladatává tette a függőben maradt váradi adóügyek rendezését. Kolozsvárott nemesek és polgárok egymáshoz való viszonya csak akkor válik kényessé, amikor a korábban semmiféle katonai jelentőséggel nem bíró város, Várad eleste után, a nyugati-északnyugati, kettősen is veszélyeztetett végvidék fő várává lép elő. A városban házzal bíró nemesek és a városiak közt a nemesek házára vetett adó ügyében kitört viszály rendezését a fejedelem és tanácsa a Kolozs megyei főispánok által kiküldendő biztosok feladatává teszi; az 1667. január-februári XIII. tc. ezt az intézkedést cikkelyezi be. Székely lófők A székely szabadrendűek közül a lófők helyzetét szabályozza két törvény. Az 1592. áprilisi VI. tc régi állapotukra veti vissza az újonnan kreált, de szolgálatra alkalmatlan lófőket. 1612 májusában pedig (a XVI. tc.-el) a háromszéki lófőknek törlik el azt a kiváltságát, amely gyűléspénz adásától és más terhektől mentesíti őket. A Béldi-felkelés vereségét és a vezetővel így vagy amúgy (a portán bebörtönöztetésscl vagy Erdélyben bebörtönzésscl) történt leszámolást követő székelyföldi rendezés terméke a székely közföldek használatát szabályozó két 1679. május-júniusi tc is. A XV. tc. arról intézkedik, hogy a székely főtisztek (Mikes Kelemennel vagy az Apafi által kiren-