Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

Bírói parancsok Gazdag skálát mutatnak a perfolyamat egyes részeivel foglalkozó törvények. A bírói parancsokkal általában véve több törvény foglalkozik, egy kivételével valamennyi az 1630-as, illetve 1660-as évekből. Az 1594. májusi V. tc. általában tiltja el missilis levelek (egyszerű kancelláriai rendeletek) használatát birtokfoglalásban, más végrehajtásokban vagy éppen végrehajtások akadályozásában. Az 1630. január-februári XXX. tc. e tekintetben a törvénykezésnek törvénytelen bírói parancsokkal való késleltetését tiltja el, és végre nem hajtandónak nyilvánítja azokat a mandátumokat, amelyekből a „Rebus sic ut praefertur stantibus et se habentibus" záradék hiányzik. Az 1632. májusi VI. tc. viszont azoknak a tiszteknek helyezi kilátásba a törvény szerinti büntetést, akik a törvényes bírói parancsok végrehajtására nem szállnak ki. Az 1633. április-májusi I. tc. mindkét előbbi törvény megerősítése annak hozzáadásával, hogy a törvényes bírói parancsot végre nem hajtó tisztek az országgyűlésre idézendők, és büntetésük 200 Frt legyen, az ily bírói parancsoknak nem engedelmeskedők ellen ugyanez az eljárás, büntetésük is azonos - de 200 Frt-on maradjon a törvénytelen bírói parancs szerzője vagy a mást a bírói parancs végre nem hajtásának vagy annak nem engedelmeskedésnek alaptalan vádjával evocáló is. 1635 május-júniusában újabb törvény szükséges a törvényes bírói parancsokkal szemben engedetlenek ellen (XXX. tc): a fiscalis perekben kelt ily parancsok ügyében a fiscalis director járjon el, magánfelekében a sértett fél evocáltassa a másikat. A kérdés sűrű szabályozása láthatólag eredményes. Csak a második nagy uralmi válság utáni rendezés idején kell két ízben is törvényt hozni a törvénytelen bírói parancsot szerzők ellen: előbb az 1665. májusi II. tc.-et (a 200 Frt büntetést a dolog bebizonyítása után azonnal, perorvoslat kizárásával hajtsák be a törvénytelen bírói parancs szerzőjén; az ily parancsot tudva kiállító - vagy akár csak törvénytelen dolgokban a fejedelemhez kérvényt fogalmazó - kancelláristák becsületüket és tisztüket veszítsék); majd az 1667. áprilisi X. tc.-et (a sedriákra, városi bíróságokra „és egyéb helyekre" vitt bírói parancsok törvényességét e főrumok vizsgálják meg, és törvénytelennek találás esetén ott, a per végét nem várva hajtsák be a büntetést). Tanúvallatás A tanúvallatásokról két törvény intézkedik. Az 1618. októberi VIII. tc. a váradiakat kötelezi, hogy törvényes utrumra, fejedelmi rendeletre ők is tegyenek tanúvallomást, az 1655. februári XXVIII. tc. a szászföldi vallatás