Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)
IV. Bíráskodás
módját rendezi (minthogy a szászok korábban ragaszkodtak ahhoz, hogy az exponens a törvényhatóság székhelyére menjen ügyével, és ott is az ő embereik előtt vegyék ki a vallomásokat, most az a kompromisszum születik, hogy a kancclláristák vagy más regiusok mellett ott lehessen a szék embere, de a regiusok egyenesen a vizsgálat helyére mehessenek, és a szék a falusbírák tudósítása nyomán küldhetett ki polgárt melléjük). Relatoria és evocatio A relatioriáról előbb az 1571. november-decemberi XLII. tc. intézkedik (a relatoria hibái perek közben javíthatók, de csak azon a törvényszakon, amelyen a per indul), majd az 1665. májusi XI. tc. (Háromszéken a nemesség és városi rendek között egyaránt élhetnek relatoriával, „magok között, magok ususokban megmaradván"). Az evocatiórólszintén az 1571. november-decemberi XLII. tc. intézkedik elsőnek (az evocatio az első terminuson éppúgy megtámadható, mint a relatoria). Az 1606. júliusi gyűlés I. tc.-e szerint Erdélyben az evocatio törvényszak előtti legalább nyolcadik, a Partiumban legalább tizenötödik napon legyen. A perek seriesével összefüggő kérdésekkel is több törvény foglalkozott. Már a legelső, az 1578. április-májusi VIII. tc. mint régi szokást erősíti meg a seriesből való ítélkezést, csak azoknak pereivel téve kivételt, akiket a fejedelem „szüksíges dolgaiba el akarna köldeni"; ezek soronkívüliséget élvezzenek. A series betartását írja elő az 1589. októberi IV. tc. és az 1591. novemberi VI. tc. is; az 1630. január-februári LX. tc.-nek és az 1674. november-decemberi I. tc.-nek is van ilyen rendelkezése. Személyes megjelenés és képviselet A perben való személyes megjelenés ügyét előbb az 1582. április-májusi V. tc. (az 5 casusban mindkét fél jelenjék meg személyesen), majd az 1598. januári XIV. tc. szabályozza; ez a nagyobb hatalmaskodás 5 esetében lehetségessé teszi a betegség által akadályozott alperesnek ügyvédje által való képviseletét. Az öt esetben vétkes, személyes megjelenésének elve azonban általában megmaradt; ezt rögzíti (részben) az 1639. májusi VIII. tc: a nótán s az öt eseten kívül tilos személyes megjelenésre hívni törvénybe valakit, és a személyes megjelenést nem kívánó perekben a perbe fogott meg nem jelenése miatt hozott per non venit-ítélet ellen prohibitióval, inhibitióval vagy nóvum judiciummal
