Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

a szász kézműveseknek limitatio szerint kellvén eladni műveiket, azok is az árszabás szerint vásárolhassák a nyersanyagot. A [krassai] tímárok és vargák ügyét az universitas elé utalja az 1678. októberi XII. tc. (azzal, ha ott nem igazíthatják el, a legközelebbi országgyűlés döntsön). Az utolsó ilyen törvény az 1688. szeptember-októberi VII. tc, a drágaság­ra való tekintettel engedélyezi a céhes helyeken lakó tímároknak a bő­rök kikészítését, színesen megfestését és kicsinyben való eladását. Kereskedelem Bővebb az anyaga a kereskedelemmel kapcsolatos törvényeknek. Jelentős számú törvények tárgya az árszabályozás: ezeknek azonban egy részét összefoglalóan ismertetjük. Az árszabályozási törvények­nek közel fele ti. csak az árszabályozás betartását teszi kötelezővé, számos további törvény pedig az országgyűlés elé terjesztett árszabá­lyok megerősítése. Részletesen csak azokat a törvényeket helyénvaló ismertetnünk, amelyekkel kapcsolatban a rendeknek valami aktív szerepe van. Nem ritka az az eset, amikor az országgyűlés (általános árszabás jóvá­hagyása helyett) egyes áruk árát szabja meg, maga, törvényben. Az 1560. márciusi törvény a nyers róka- és juhbőr árát szabja meg (1 Frt-ért hár­mat, illetve 25-öt adjanak), és a fa és szén szekeréét (az elmúlt évtized gyakorlatát véve szabályul). Az 1578. április-májusi gyűlés XXI. tc.-ével a bőrök árát szabja meg; az 1595. decemberi X. tc. a posztóárakat; az 1630. január-februári LIII. tc. a sóét; az 1670. decemberi II. tc és az 1671. márciusi II. tc. a húsét; az 1679. május-júniusi IV. tc. a marhahú­sét. Az 1680. májusi IX. tc. csak általános rendelkezést tartalmaz az oláhfalusi deszka mértékéről és áráról („metszessék szélesebben és vastagabban is a deszkát, az árát is alkalmaztatván az időnek mivoltá­hoz"). Az 1686. augusztusi XI. tc. egyes fűszeráruk árát szabályozza, az 1689. januári X. tc. a bőrökét. Az árszabályozás munkája azonban nagy részében az országgyűlésen kívül folyik - a már elmondottakon túl is (hisz a rendek által megerősí­tett limitatiókat is a gyűlésen kívül dolgozták ki). Nem egy esetben ha­talmazzák fel törvénnyel a fejedelmet (vagy vele együtt tanácsát is) limitatio összeállítására vagy más árszabási ügyekben való eljárásra. Az első ár­szabási törvény is ilyen, az 1556. márciusi gyűlésé: a helytartó és taná­csa dolgoztasson ki limitatiót. Az 1558. júniusi törvény szerint egyes főbb személyeket kell választani, akiket a királynő az egyes szász váro­sokhoz és székekhez küldjön, és azok a polgármesterekkel és királybí-

Next

/
Thumbnails
Contents