Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

ságban levő törvényhatósági tisztek helyébe a fejedelem állítson másokat; szabadulásuk után mutassa kegyelmességét hozzájuk) és végül az 1689. szeptemberi végzést a kolozsvári alkapitány fizetésének felemeléséről. Külön említendő az a néhány törvény, amelyet a tisztségviselők túlkapásai ellen hoztak a rendek. Az első ilyenek az 1588. decemberi országgyűlés termékei: a XLV. tc. (a Bihar megyei kapitányok - és a fejérvári udvarbíró - ne erőszakoskodjanak a szegény nemességgel) és a XLVII. tc. (ha a partiumi kapitányok dúlást tennének nemesi jószágban, a főispánok az ő jószágukból térítsék meg a kárt). Az 1595. április-májusi XXXV. tc. a Báthory Zsigmond mellett hatalmában egyre növekvő Bocskain vág egyet: a fejedelem ne tűrje, hogy az rátegye kezét a Partiumnak a hadak tartására rendelt adójára, „hanem convertáltassék az közönséges szükségre, az melyre rendeltük". Mihai Viteazul idején a nemességet a várkapitányok, udvarbírák, más tisztviselők részéről ért sérelmek indokolják az 1600. júliusi XXVI. tc.-nek a kiadását (az ilyen tisztek az illetékes törvényhatóság széke elé citálandók, és kötelesek legyenek törvényt állni). Az 1638. április-májusi XIX. tc. úgy rendelkezik, hogy a latroknak, gyilkosoknak kedvező tisztek ellen a fiscalis director indítson pert. Az utolsó ilyen törvény, az 1667. áprilisi XI. tc. már a második uralmi válság utáni konszolidáció terméke: a főispánok a sedrián vagy a megyegyűlésen vegyék igazításba a törvényhatósági vicctisztek 1657 óta elkövetett kihágásai, húzás-vonásai stb. miatti panaszokat, büntessék a kihágókat, és téríttessék meg a kárt (ha az ily ítélet nem kerülne végrehajtásra, a károsultak deákok által, minden jogorvoslat kizárásával vehessék fel kárukat a kihágó tiszteken). A törvényhatóságok igazgatása Az igazgatás nagyobbik felét, a közigazgatást és bíráskodást érintik a törvényliatőságok igazgatását általában szabályozó törvények. A törvényhatóságok alárendeltségi viszonyát-XL 1675. nyár eleji Béldiellenes törvény (1675. május-júniusi XVIII. tc.) szabályozta - helyesebben foglalta a most már Béldi túlhatalmával megrontott régi gyakorlatot törvénybe (a megyék, a székelység béke idején senki mástól ne függjenek közvetlenül, mint a fejedelemtől és tanácsától). A területükkel kapcsolatos kérdéseket rendező törvények közül az 1609. április-májusi XVII. tc. Ilosva, Kraszna és Szopor Közép-Szolnok megyei helységek hovatartozását rendezi, az ottani jobbágyok ti. nem