Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Engel Pál: Egy előkelő család az Anjou- és Zsigmond-korból: a Szentemágocs nembeli Liszkóiak

Trynchyl falu meglehetős távol esett tőle. 1491-ben és 1508-ban a szlakovci uradalomban írták össze (Tremchyn, Thrinchen). 1550 körül Trincil néven lakatlan falu volt a slakovci náhijében, és a földjét Rogozna falu népe használta. Ezek szerint a mai Petrovci közelében feküdt, ahol ma Rogozna helynevet találjuk (1910. térk.).

66 Szarkabokra fekvéséről egy 1336. évi oklevél igazít el, amely szerint Keselyűtelkével volt határos. Ez a 16. században Keselovci néven Berakhoz tartozó puszta volt. Mindjárt utána írták össze Svracjinci (a defterben: Isviracinci) pusztát, amelyet a defter szerint Zibritovci, Djeletovci, Bukojovci és Slakovci falvak népe művelt. Nyilván ez volt Szakrabokra törökkori megfelelője (svracji 'szarka'), és a leírás szerint Berak mellett délre feküdt.

67 Viszonylag jól meghatározható a legutolsó Liszkói-birtok, Erdőszád fekvése, noha Csánkit annak idején alaposan félrevezette a birtok egyik tartozékának Malwascha neve. Ez „a mai Malavasiczának felelhet meg — írta —, Erdeviktől nyugatra, s így Erdőszád alatt a mai Erdevik lenne értendő ... Ez esetben megfelelne a marchiai főesperesség Erdefark ... nevű plébániájának." Ugyanakkor a megyében két másik Erdőszád nevű helységet tételezett fel.

68 Valójában csak egy volt, de azt jól meg kell különböztetnünk mind Erdővégtől, mind Erdőfarktól. Erdővég, a mai Erdevik a középkorban az újlaki uradalomhoz tartozott (1507-15), a törökkorban pedig az iloki náhijéhez.

69 Erdőfark, amelynek birtokosát nem ismerjük, a török kor óta Erdefarka nevet viselt, a podgorjei (tovarniki) náhijébe esett, és helynévként még élt az újkorban Tompojevci területén.

70 Erdőszád, amely bennünket ezúttal érdekel, a megye túlsó, nyugati végén volt, úgyhogy a török időkben nem is a szerémi szandzsákban írták össze, mint az előzőket, hanem a pozsegaiban, azon belül pedig a polanai (azaz palinai) náhijében. Plébániája a pozsegai főesperességhez tartozott, mint Gara és Nevna, és nem is esett tőlük messze. Igazi helyéről tartozékai világosítanak fel, amelyek egy tömbben feküdtek, és némelyikük ma is megtalálható a térképen. Preznothyncz (1491: Preznothyncz, 1506: Presthwothyncz) a török időkben Preslotince néven falu, 1565-ben 10 hánéval, ma Preslatinci helység. Mindig mellette sorolják fel Dobrotinc falut (1491-1506: Dobrethyncz), és a defterben is közvetlenül utána írták össze Dobretince néven, 6 hánéval. Ma nincs meg, megvan viszont a közelben Kukanch, a mai Kucanci Djakovacki helység, 1565-ben Kucance falu 15 hánéval. Ennek egyik része (utcája) volt a török időkben Dvorjak (1506: Dwornyak), amely a korábbi Dvoranovccal látszik azonosnak. Kucance faluhoz tartozott a ma már nem létező Bekusovce puszta, a középkori Bekesevc (1506: Bekesewcz). Budosinc falu (1506: 66 1491: DF 233 472; 1508: DF 265 814; Tapu 1000, p. 130. 67 1336: DF 265 855; McGowan 452. 68 Csánki II. 308. 69 1507: offícialis ... de Erdewweg, Újlaki Lőrincé, DF 265 631; 1515: iobagiones ... de Erdewegh, ugyanúgy, DF 265 636; Erdevik: McGowan 52. 70 Erdefarka falu: Tapu 1000, p. 123; McGowan 457; Dusán J. Popovic: Srbi u Sremu do 1736/37. Beograd, 1950.107: Erdevarka.