Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés

Találunk köztük egy már megholtat is, néhai Blagai Gergelyt. Az egyedi ügyek nagy száma miatt pontos százalékos kimutatást a gonosztevőkről nem lehet készíteni. A legtöbb esetben gyilkosokkal találkozunk, őket követték a tolva­jok, a tolvajok rejtegetői és a latrok, ezután jöttek mások megvakítói. Zágráb megyében az előző évi török dúlás során többen is bűnösnek találtattak a velük való önkéntes vagy kényszerű együttműködésben. Hét név került a jegyzékbe, mint „a törököknek élelmet adó", „törökkel cimboráló" vagy „emberek török kézre adója". 15. századi sajátosság az erkölcsi ügyek megjelenése a levelesítő jegyzékekben: a szüzek megerőszakolójától a saját lányát pénzért áruba bocsáj­tó anyáig terjedt a sor. Ide kell sorolni a bűbájosokat és a boszorkányokat is. A női bűnözés jelentős részben e cselekményekkel függött össze. Sajátos színt képviseltek azok az asszonyok, akik — bizonyára régi szokás szerint — férjük szeretőjének orrát csonkították meg. A zágrábi nemesek nem soroltak fel megyéjükben olyan nőt, akit levelesítésre érdemesnek tartottak volna, a körösiek és verőceiek azonban a nemesi gonosztevők 18%-át a köztük találták meg. Az élen a tolvajok rejtegetői és a bűbájosok álltak, őket követték a gyermek- és szülőgyilkosok és a vérfertőzők. Négy egyházi személy is a listákra került. 39 Thuz Osvátról külön lesz szó. A bélai apát tolvajok rejtegetőjének bizonyult, a kravarzkai plébános saját káplánját ölte meg, Gergely plébános — aki mellesleg komaasszonyával élt együtt, és ezért proscribálták — gyújtogató volt. Ketten szerepelnek mindkét oklevélben: Osvát püspök és rokona, Laki Thuz János, akit a Zágráb megyei jegyzék Medvevári Thuz Jánosnak neve­zett. 40 A 19. század óta a feldolgozások testvéreknek nevezik őket, erre azon­ban egyetlen korabeli forrásban sem találtam említést. 41 A Bő nemzetségből származó Thuz család 15. századi leszármazási tábláját nem sikerült összeállí­tani. Thuz Jánosnak egyetlen testvéréről tudunk, aki még 1482-ben is élt. 42 János a Hunyadi-család régi bizalmasa volt, a kormányzó szolgálatában hosszú éveket töltött el, a trencsényi alispánságig és várnagyságig vitte. 43 Mátyás udvarában szép karrier várt rá: 1465-66 közt ajtónállómester, 1466-ban bos­nyák bán, 1466-68 közt egy rövid ideig egyedül, majd Vitovec Jánossal és Csezmicei Jánossal 1470-ig közösen szlavón bán volt. 44 A Vitéz János-féle ösz­szeesküvésben való részvétele miatt egy időre kikerült a közéletből, majd 1478­tételben Brezevce várnagyait levelesítették és az idevaló familiárisok erőszakoskodásait is elpana­szolták? 39 A vránai perjelt nem számítottam közéjük. 40 Thuz János azonban a kőrös-verőcei oklevél verőceieket felsoroló részében nem szerepel, mert ott nem voltak birtokai. 41 Balthasar Adamus Kercselich de Corbavia: Historiarum cathedralis ecclesiae Zagrabien­sis. I. p. 1. t. Zagrabiae, s. a. 181. A szerző kétségeit fejezte ki a két személy testvéri mivoltát illetően, arra is felhívta a figyelmet, hogy Thuz Jánost a Laki, Osvátot viszont a Szentlászlói melléknévvel emlegették a források. 42 1471: Laki Thuz Jánost és /rater-jét, Miklóst említik DL 17268. 1482-ben Szerdahelyi Dancs Pál kétezer aranyforintot kért kölcsön tőle. DL 18711. 43 1449: a kormányzó Pozsony városához írt levelének relátora DL 44542, 1456-ban alispán és várnagy DL 15046. 44 Fügedi Erik: A 15. századi arisztokrácia mobilitása. Bp., 1970.

Next

/
Thumbnails
Contents