Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Csukovits Enikő: Egy nagy utazás résztvevői. (Zsigmond király római kísérete)
Róma, patria omnium" nem egyszerűen a koronázás színhelye volt, de a keresztény világ — mindmáig — leglátogatottabb kegyhelye is. Az ott elnyerhető teljes búcsú reményében évről évre tízezrek keresték fel a város legjelentősebb templomait, elsősorban a Szent Péter, a Szent Pál és a lateráni bazilikákat, a szentévekben pedig a milliós nagyságrendet is elérte a „romieri", azaz a római zarándokok száma. 105 A rangosabb fejedelmek római látogatása évszázadok alatt kiérlelt koreográfia szerint zajlott, amelynek lépéseit Erzsébet királyné, Nagy Lajos és Zsigmond útjánál egyaránt megtaláljuk: mindhárman elsősorban a Szent Péter székesegyházat keresték fel, ahol a pápai udvar körmenettel fogadta a jeles vendéget. Róma nevezetes látnivalói közül is kiemelkedett a csak ritkán közszemlére bocsátott Veronika-kendő, a szenvedő Krisztus arcának lenyomatával. Erzsébetnek — Küküllei krónikája szerint — kétszer is megengedték, hogy a becses ereklyét közelről is megnézhesse. Lajos „mindennap a Szent Péter székesegyházban hallgatott misét, és mindennap megmutatták neki az Úr arckendőjét a zarándokok és az ott összesereglett népsokaság nagy vigasztalására". 106 Természetesen Zsigmond is részesült abban a kiváltságban, hogy a Veronika-kendőt közelről láthassa: mind érkezése, mind elutazása napján a pápával hallgatott misét, amelynek végén felmutatták nekik a féltve őrzött kendőt. 107 Aki — akár zarándokként, akár egyéb okból — eljutott Rómába, mindenképpen tiszteletét tette a városban eltemetett híres szentek, főként persze Szent Péter és Pál apostolok földi maradványai előtt. Emellett természetesen igyekezett pápai kegyelemben részesülni, és — ha anyagi forrásai még lehetővé tették — megpróbált valamilyen ereklyét hazavinni. A több hónapos római tartózkodás a kíséret tagjai számára is lehetővé tette valamennyi római nevezetesség felkeresését, és mint a kérvényekből kitűnik, sokaknak ereklyék vásárlására is futotta. A pápai kegyelemhez való hozzájutást maga Zsigmond könnyítette meg azáltal, hogy biztosította az ingyenes kérelmezés lehetőségét. Egyébként a király is több supplicatiót adott be, kérvényenként számos kéréssel - a kedvezményezettek között szerepelt többek közt a fehérvári Szűz Mária prépostság temploma, a váradi székesegyház, a budai Szent Erzsébet ispotály és a boszniai minoriták, de nem feledkezett meg a Sárkány-rend tagjairól sem. 108 A kísérői által beadott közel másfélszáz kérvényben — az otthon maradt családtagok számára kért kedvezményekkel együtt — több száz kérelem sorakozik. A kérések — összhangban a Zsigmond által kieszközölt engedéllyel — jórészt azonosak: a pápához folyamodók bűneik bocsánatát, szabad gyóntatóválasztást, az otthoni templomot felkereső híveknek búcsút kértek, valamint hogy tiltott helyen, időben, módon is mondathassanak misét, és hogy ereklyéket vihessenek haza Rómából. 109 105 André Sigal: Isten vándorai. Bp., 1989. 104-115. 106 L. az 1. jegyzet. 107 Áldásy, 1913. 565., 575. 108 L n. 172, 260, 261, 265. 109 Zsigmond kérvényének teljes szövegét közli: Fraknói V.: i. m.
