Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Szovák Kornél: Kormányzat és hiteleshely. Néhány megjegyzés a kormányzati adminisztráció korai történetéhez
mailag azonosak lehettek ezzel azok az apáti oklevelek is, melyek csak említésekből ismeretesek előttünk: Favus apát 1270 előtti és Bonifác apát 1270. évi oklevele. 23 2. Másik,vizsgálatom szempontjából lényeges kérdés, hogy Pannonhalma esetében miként is kapcsolódott össze a hiteleshelyi munka és a kormányzat részéről megnyilvánuló igény. Ezt az akkori gyűjtésemből sajnálatos módon kimaradt néhány adattal szemléltethetem. Amikor 1254-ben IV Béla a soproniak és a győri püspök között vitás fertői kikötő vámját a győri főpapnak ítélte, a határok megjárására a pannonhalmi apát és konvent bizonysága mellett Osl nembeli Herbordot küldte ki. Nem tudni, a jelentést ki foglalta írásba, csak valószínűnek tartható, hogy a konvent 24 . Ez volt az első olyan eset, amikor peres ügyben végzett közhitelű tanúskodást a konvent kiküldöttje. Ezt követte az 1258. május 27-i eset, amikor a tarjániak viszálykodását kellett a király utasítására elsimítani, s amiről a konvent privilegiálist állított ki 25 . 1278-ban a pannonhalmi apát és konvent arra kapott az uralkodótól utasítást, hogy a ravazdi Endere királyi ember kíséretében kiküldöttje vegyen részt az écsi várjobbágyok földjének a csitvándi Albert fia Egyed részére történő iktatásán. 26 1284-ben IV László adott arra parancsot a konventnek, hogy Győr nembeli Pongrác comes mellé delegáljon tanúbizonyságot a győri várnépek balonyi földjének a győri egyház részére történő iktatásához 27 . A négy eset az Árpád-kori közel tucatnyi ügyből számszerűleg is bizonyítja, hogy az ekkoriban még csak szórványos oklevéladást folytató hiteleshely már a régies jellegű kormányzat idején is jelentős részt vállalt a kormányzati munkából, 1272 után pedig természetszerűleg folytatta, talán fokozta is a korábban megkezdett gyakorlatot. A rendszeres relatiós tevékenység 1306-tól fogva folyamatosan, a fassiókhoz képest az évek során egyre növekvő mértékben mutatható ki Pannonhalmán 28 . Ebből az időszakból az egyik legérdekesebb esetnek tekinthető az az ügy, mely az országbíró 1332. évi oklevelében maradt fenn tartalmi említés formájában. Érdekességét éppen az adja, hogy látványosan kapcsolódik a kormányzati munka egyik modern színezetű aspektusához, s az sem elhanyagol23 Favus apát 1270 előtt kapott megbízást a baráti Márton mesterrel való határjárásra Gyüdön, amiről Márton mester záró formulák nélküli jelentést küldött a királynak, ÁÚO VIII, 270, keltezésére vö. Györffy II, 581, 600. Bonifác apát dolgára ld. Szovák K.: Pannonhalmi kezdetek i. m. 424. 24 RA 1010. = Sopron vra, II. 137: "... cum testimonio abbatis et conventus monasterii de Sacro Monté Pannonié..." 25 Szovák K.: Pannonhalmi kezdetek i. m. 424. 26 HO I. 70. vö. RA 2859: "fidelibus nostris, abbati et conventu de Sacro Monté Panonie nostris dedimus litteris in mandatis,... quipostmodum nobis rescripserunt..." 27 CDH V/3. 231-232, vö. RA 3301. 3302.: "viris religiosis, abbati et conventui monasterii Beati Martini de Sacro Monté Pannonié nostris dedimus litteris in mandatis,... abbas et conventus praedicti nobis postmodum rescripserunt..." 28 Szovák K. \ Pannonhalmi kezdetek i. m. 433. Élve az alkalom adta lehetőséggel itt jegyzem meg, hogy az általam 6. sz. alatt közzétett 1338. évi oklevél ügyében az esztergomi káptalan is lefolytatta a tanúvallatást, ld. AO III. 438-440. (DL 3120) és Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyes-házi királyok alatt. Budapest, 1899. 290.
