Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Szovák Kornél: Kormányzat és hiteleshely. Néhány megjegyzés a kormányzati adminisztráció korai történetéhez

ható, hogy két eddig nem ismert rendtaggal ismertet meg bennünket. A per Nagymartom Pál országbíró előtt folyt a Veszprém megyei Mosonkisporvad (Pervát) ügyében Albert mester, a királynéi udvar jegyzője és az alperesek, Péter fia János és Olivér fia Imre között. A birtokrészt királyi és királynéi adományként magáénak mondta a felperes, míg az alperesek IV László király adományából vallották azt magukéinak, s a győri káptalan tanúbizonysága jelenlétében 1330-ban iktattatták is a maguk számára. Albert mester erre azt állította, hogy az ő mosonkisporvadi birtokrészéből is, mely egyébiránt már Győr megyében fekszik, elfoglaltak egy részt a birtokbaiktatás során az alpere­sek. Az országbíró ezután, mivel arról, hogy mely határok választják el Veszp­rém vármegyét Győr vármegyétől, s hogy ily módon János és Imre valamit is elfoglaltak-e Albert mester Győr vármegyében bírt birtokából, semmiféle tudo­mása nem volt, írt a pannonhalmi monostor konventjének, hogy két tanúbi­zonyságot küldjön ki, akik a felsorolt királyi emberek egyikével tanúvallatást végeznek az említett kérdésben. A konvent emberei, Miklós alperjel és Péter succentor meg is jelentek Vörös (Rufus) Miklós királyi ember kíséretében 1332. január 8-án Mosonkisporvadon, s ott Győr, Veszprém és Komárom vár­megyék lakosaitól megtudták, hogy a két megye vitás határa ott a Füzegy patak (ipse íluvius Fyzyg distinccio metalis dictorum duorum comitatuum Iauriensis et Wesprimiensis ... foret), majd erről január 22. előtt írásbeli jelen­tést küldtek a király címére az országbírónak. Végül az országbíró bírótársak bevonásával a pannonhalmi konvent oklevelének figyelembe vételével úgy döntött, hogy az alperesek László király oklevelének értelmében a Veszprém megyei Mosonkisporvadot birtokolhatják, a Győr megyeit viszont Albert mes­ter birtokába kell visszabocsássák 29 . Az országbíró ebben az esetben tehát két megye határának megállapítása ügyében igényelte a konventi tanúkat és az írásbeli jelentést, úgy is fogalmazhatnék: területi igazgatást érintő elvi kérdés­sé nőtt Albert mester birtokpere, melynek eldöntésében az akkoriban már meglehetősen aktív hiteleshelyi működést folytató pannonhalmi konvent köz­reműködését vették igénybe. Hogy az országbíró éppen Pannonhalmához for­dult, annak a területi közelségen túl oka lehetett az is, hogy korábban a győri káptalan már egyik fél oldalán részt vett az eljárásban, az elvi probléma meg­oldásában így Pannonhalma a pártatlan eljáró szerepét játszhatta. A két kon­venti kiküldött jelenléte alkalmasint arra mutat, hogy a peres felek egyaránt beleegyeztek a tanúvallatásba, s az országbíró a per folyamán valószínűleg köztudományvételt rendelt el. Ha így van, meglehetősen korai előfordulása ez a közös tanúvallatás jogintézményének. 30 29 Gábor Gyula: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt (oklevelek alapján). Függelékül: kiadatlan oklevelek. Budapest 1908, 197-202, Függelék 1. sz. Az oklevél eredetije: MTA Kézirattár, Középkori oklevelek 86. sz. (Ráth Károly gyűjteménye, DF 243 732). Korábban olvasati hibákkal Ráth Károly is közzétette: Pál országbíró 1332-i oklevele. Uj Magyar Museum 4 (1854) 2. kötet, 450-454. Mivel az oklevélben említik IV László adománylevelét is, vö. még RA 3638. 30 Hajnik i. m. 292., ahol is Hajnik a köztudományvétel első példáját 1335-ből említi. Esetünk­ben a két királyi ember hiánya, ill. csak egynek a jelenléte mindenesetre bizonytalanságot jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents