Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Szovák Kornél: Kormányzat és hiteleshely. Néhány megjegyzés a kormányzati adminisztráció korai történetéhez
ható, hogy két eddig nem ismert rendtaggal ismertet meg bennünket. A per Nagymartom Pál országbíró előtt folyt a Veszprém megyei Mosonkisporvad (Pervát) ügyében Albert mester, a királynéi udvar jegyzője és az alperesek, Péter fia János és Olivér fia Imre között. A birtokrészt királyi és királynéi adományként magáénak mondta a felperes, míg az alperesek IV László király adományából vallották azt magukéinak, s a győri káptalan tanúbizonysága jelenlétében 1330-ban iktattatták is a maguk számára. Albert mester erre azt állította, hogy az ő mosonkisporvadi birtokrészéből is, mely egyébiránt már Győr megyében fekszik, elfoglaltak egy részt a birtokbaiktatás során az alperesek. Az országbíró ezután, mivel arról, hogy mely határok választják el Veszprém vármegyét Győr vármegyétől, s hogy ily módon János és Imre valamit is elfoglaltak-e Albert mester Győr vármegyében bírt birtokából, semmiféle tudomása nem volt, írt a pannonhalmi monostor konventjének, hogy két tanúbizonyságot küldjön ki, akik a felsorolt királyi emberek egyikével tanúvallatást végeznek az említett kérdésben. A konvent emberei, Miklós alperjel és Péter succentor meg is jelentek Vörös (Rufus) Miklós királyi ember kíséretében 1332. január 8-án Mosonkisporvadon, s ott Győr, Veszprém és Komárom vármegyék lakosaitól megtudták, hogy a két megye vitás határa ott a Füzegy patak (ipse íluvius Fyzyg distinccio metalis dictorum duorum comitatuum Iauriensis et Wesprimiensis ... foret), majd erről január 22. előtt írásbeli jelentést küldtek a király címére az országbírónak. Végül az országbíró bírótársak bevonásával a pannonhalmi konvent oklevelének figyelembe vételével úgy döntött, hogy az alperesek László király oklevelének értelmében a Veszprém megyei Mosonkisporvadot birtokolhatják, a Győr megyeit viszont Albert mester birtokába kell visszabocsássák 29 . Az országbíró ebben az esetben tehát két megye határának megállapítása ügyében igényelte a konventi tanúkat és az írásbeli jelentést, úgy is fogalmazhatnék: területi igazgatást érintő elvi kérdéssé nőtt Albert mester birtokpere, melynek eldöntésében az akkoriban már meglehetősen aktív hiteleshelyi működést folytató pannonhalmi konvent közreműködését vették igénybe. Hogy az országbíró éppen Pannonhalmához fordult, annak a területi közelségen túl oka lehetett az is, hogy korábban a győri káptalan már egyik fél oldalán részt vett az eljárásban, az elvi probléma megoldásában így Pannonhalma a pártatlan eljáró szerepét játszhatta. A két konventi kiküldött jelenléte alkalmasint arra mutat, hogy a peres felek egyaránt beleegyeztek a tanúvallatásba, s az országbíró a per folyamán valószínűleg köztudományvételt rendelt el. Ha így van, meglehetősen korai előfordulása ez a közös tanúvallatás jogintézményének. 30 29 Gábor Gyula: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt (oklevelek alapján). Függelékül: kiadatlan oklevelek. Budapest 1908, 197-202, Függelék 1. sz. Az oklevél eredetije: MTA Kézirattár, Középkori oklevelek 86. sz. (Ráth Károly gyűjteménye, DF 243 732). Korábban olvasati hibákkal Ráth Károly is közzétette: Pál országbíró 1332-i oklevele. Uj Magyar Museum 4 (1854) 2. kötet, 450-454. Mivel az oklevélben említik IV László adománylevelét is, vö. még RA 3638. 30 Hajnik i. m. 292., ahol is Hajnik a köztudományvétel első példáját 1335-ből említi. Esetünkben a két királyi ember hiánya, ill. csak egynek a jelenléte mindenesetre bizonytalanságot jelent.
