Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Rasztik Tibor: A péterváradi apátság leltára 1495-ből. (Adalékok középkori ciszterci monostoraink anyagi kultúrájához)

Ezt a gyanút támasztja alá a következő tárgyi csoport, az intellektualitás fokmérőjeként szolgáló könyvállomány vizsgálata is. Pétervárad a maga 95 kötetével ugyan első a sorban, s ez a mennyiség a többi monasztikus rend könyvtáraihoz képest is tekintélyesnek mondható,

37 ám a sokkal szerényebb helyzetű Bélháromkút 88 kötetes könyvtára

38 mindössze hét kötettel szorul a péterváradi mögé. Bélháromkúthoz képest tehát a péterváradi könyvtár jóval gazdagabb is lehetne. Zágráb 16 kötete messze elmarad az előzőekétől, ez a mennyiség a Tolnai-féle összeírás bencés apátságainak könyvállományához áll közel.

39 Ciszterci könyvtáraink tartalmát illetően a leltárak csak a szerkönyvekről nyújtanak tájékoztatást. A Péterváradon említett 26 szerkönyvet két helyen használták, illetve őrizték. Az alsó sekrestyében vettek számba nyolc missalét, továbbá egy-egy evangeliariumot, epistolariumot, martirologiumot és breviáriumot, a monostortemplomban pedig öt antiphonariumot, háromhárom graduálét és psalteriumot, két lectionalét, és egy collectariumot. Ennyi szerkönywel a legfényesebb istentiszteletet lehetett végezni. A többi 69 elöregedett és igen régi kötetet a felső két sekrestyében őrizték. A szerkönyvek sem lehettek egyébként valami újak, hiszen egy papír breviárium kivételével valamennyi pergamenből készült. Az itteni könyvállományt a kegyszerekhez hasonlóan megint csak értékes és régi darabok teszik ki, de sejthető, hogy már régóta nem fejlesztették és megrekedt egy bizonyos színvonalon. Mindez összhangban van Mályusz Elemér megállapításával, aki a ciszterciek hanyatlásának legfőbb okát abban látja, hogy az apátságok anyagi előnyök miatt nem gondoskodtak rendszeresen a hazai utánpótlásból származó ifjabb generáció kineveléséről, hiányoztak a monostori iskolák.

40 A péterváradi scriptoriumnak mindössze egyetlen emléke ismeretes, János szerzetes 1310 utáni Petrus de Alliaco-másolata (Tractatus de imagine mundi, cum figuris super mappa mundi), amely ma a bázeli egyetemi könyvtár tulajdona.

41 Bélháromkút könyvállománya annyiban már lépést tartott a korral, hogy legalább három új nyomtatott missaléja volt. Zágrábban kivétel nélkül szerkönyveket — köztük négy papírpéldányt — vettek számba: hét psalteriumot, öt missalét, két breviáriumot (az egyik a már említett Jakab szerzetesé volt), és egy-egy antiphonariumot, illetve graduálét. A sekrestyében bizonyára abban az armariumban volt a helyük, amely a leltár szerint a falba volt építve. Érdekes, hogy a hét zsoltároskönyvet és az egyik breviáriumot — nem szerzetesünk példányait — a leltárban haszontalannak minősítették. Talán külföldről származhattak. Re37 15. századi kolostori könyvtárainkról alig vannak adataink. Mindössze egyetlen könyvjegyzék maradt ránk, a kolozsmonostori bencés apátságé 1427-ből. Tartalmilag szegényes állománya 44 kötetre rúgott. Csapodi Csaba: Magyar könyvtártörténet. Bp. 1988. 76-81. 38 Solymosi László felveti, hogy ha Bélháromkúton ennyi könyv volt, akkor mennyivel több lehetett a gazdag királyi monostorokban. Solymosi i. m. 245. A péterváradi adat ismeretében elmondható, hogy nem sokkal több. A pilisi könyvtárat is mintha egy kissé túlmisztifikálná a kutatás. Valószínűleg csalódást okozna, ha egyszer tudomást szereznénk későközépkori könyvállományáról. 39 Ld. Érszegi i. m. 570. 40 Mályusz i. m. 215. 41 Csapodi-Csapodiné i. m. I. 30.