Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
E. Kovács Péter: A grebeni uradalom 1522-es összeírása
Az urbárium A grebeni uradalom jobbágyainak szolgáltatásait 1522. augusztus 8-án foglalták írásba. 28 A regisztrumban nem tesznek említést előző urbáriumról, de ennek létezését nem lehet kizárni, annak ellenére, hogy a bevezetésben — a szolgáltatások elsődleges bizonyságaként — elsősorban a szokásjogra és tanúkra hivatkoznak. 29 Az urbárium írásba foglalója minden bizonnyal Batthyány egyik gazdatisztje lehetett, aki legalább három nyelvet (latin, horvát és magyar) ismert. A szövegben csak két magyar szó van, az egyik a (vigilator vel) wyrahstho, a másik (quadam fenetum... vulgo) shas. Mivel az írnok a két latin szó jelentését fontosnak tartotta magyarul is megadni, az sem kizárt, hogy a két kifejezést a helyi lakosok magyarul is használták, akik közül többen beszélhettek magyarul. (Az utóbbi esetében a shas kifejezés pontosítás lehetett, mivel a fenetum kifejezés nem fedte a valóságot.) Bizonyos horvát szavak lefordítása arra utal, hogy az írnok értette a helyiek nyelvét. 30 A magyar okleveles gyakorlatban ritkán használt kifejezések latin megfelelőjének a megadása is erre utal. A „datiam sive sabagium", valamint a „funiculo sive subere" szavak lefordítása érthetőbbé tette az urbáriumot. 31 A szolgáltatások alapja a régi szokásjog volt, ahogyan erre több alkalommal is utalnak, de az urbáriumban egy alkalommal egy esetben egy bizonyos „quasdam litteras non sigillatas sub nomine cuiusdam predicti castellani castri Greben" hivatkoznak elfogadott jogbiztosítóként. 32 Az urbárium megszövegezését kiváltó okról a forrásban nem tesznek említést. Erre minden bizonnyal időről-időre sor kerülhetett, hiszen a teleknagyságok és ezzel kapcsolatban a szolgáltatások bizonyos idő elteltével már nem fedték gazdatisztek által ismert a valóságot. A mellékelt táblázatban jól látszik, hogy a forrásban felsorolt 107 telek közül 12 esetben a vizsgálat során más teleknagyságot találtak, mint amiről addig tudomásuk volt. (A valós kiterjedés minden esetben nagyobbnak bizonyult, mint a vélt nagyság.) A megváltozott körülmények figyelembevételére utal az is, hogy számos esetben csökkentették (7), illetve növelték (29) a telek állományát is. A földesúr, illetve képviselője ezekben az esetekben a rendelkezésre álló földeket gyakorlatilag újraosztotta. A „fbldbőségnek" az volt az oka, hogy a pusztán maradt telkekhez tartozó darabokat vették művelés alá. A pusztásodás az esetek egy részében a néhai telektulajdonos halálának volt a következménye. 33 28 Az eddig kiadott urbáriumok teljes felsorolását Kredics László és Solymosi László munkájában találjuk meg. Kredics László-Solymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma. Bp., 1993. Új Történelmi Tár, 4. 13-14. 29 Az urbáriumokra általában: Maksay Ferenc: Urbáriumok. A történeti statisztika forrásai. Szerk.: Kovacsics József. Bp., 1957 119-144. 30 Urbárium: 3 v. (Leonardi Regis sive Kralych), 6 r. (Dominici vel Dwyam), 9 v. (Villa Valle Regis dicta sive Kralyev Dol) 11 v. (Ambrosi sive Broz Civati), 14 r. (Valentini sive Walyak), 31 Urbárium: 1 v. ,16 v. 32 Urbárium: 8 r. 33 Urbárium: 2 r., 2 v, 4 r., 4 v., 8 r., 16 v, 17 v, 18 r., 20 r.
