Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Jakó Zsigmond: Az erdélyi fejedelmek levéltáráról

dezésére, melynek emlékét ezek a regesztrumok őrzik, abból a célból kerülhetett sor, hogy fiát idejében felkészítse az uralom átvételére, bevezesse a kormányzás és a külpolitika kérdéseibe. Ez a felkészítés ifjabb Rákóczy Györgynek a fejedelmi méltóságot megelőző állomásra, a váradi főkapitányságra való kinevezésével (1640) kezdődött, utódlási jogának és választott fejedelemségének a Porta általi elismertetésével (1642) folytatódott, majd azzal fejeződött be 1644ben, hogy magyarországi hadjárata idejére fiára bízta Erdély tényleges kormányzását. A fejedelmi levéltárat I. Rákóczy György — minden jel szerint — két ütemben rendeztette. Uralmának megszilárdulása után, talán 1632-ben vagy 1633-ban előbb saját családi levéltárának és a Bethlen Gábor hagyatékából származó kormányzati iratoknak a rendjét alakíttatta ki. Ekkor jöhetett létre az az elsősorban betűkkel jelzett rendszerezés, amelyből az 1638 körül kezdődött második ütemben kiválogatták a fejedelemség várományosának tájékoztatására szánt sorozatokat, illetve egyes iratokat. Másként nem magyarázható meg, hogy egyes fontosabb iratok miért fordulnak elő a regesztrumokban két különböző jelzettel is. Az is megfigyelhető, hogy ilyen esetek inkább csak a kormányzati-politikai iratanyagban fordulnak elő. A családi birtokok igazgatására vonatkozó levéltári részben feltehetőleg nem is került sor a rendezés második szakaszára, a válogatásra, egyes iratcsoportok kiemelésére, hanem az öreg fejedelem azt tartotta szükségesnek, hogy fia szintén a családi birtokok jogi és jószágigazgatási kérdéseire vonatkozó teljes iratanyaggal ismerkedjen meg. Az alább bemutatásra kerülő segédletek tehát egyetlen rendezés két különböző szakaszának termékei és némileg eltérő célból készültek. Részint a Rákóczy család birtokjogi és birtokigazgatási iratairól nyújtanak tájékoztatást, részint pedig a leendő fejedelmet akarták felkészíteni a reáváró politikai feladatokra. Mielőtt megkísérelném a regesztrumokba foglalt levéltári anyag sommás bemutatását, néhány szót kell ejtenem az iratok őrzésének és jelzetelésének módjáról, hogy érthetőbb legyen a segédkönyvek alábbi ismertetése. A fejedelmi levéltár iratait főként zárható és könnyen szállítható ládákban, esetleg fiókos ládaszekrényekben, hihetőleg bőrtáskákban vagy vászonzsákocskákban csomózva tárolták a conservatoriumnak hívott helyiségben. A nagyobb tárolási egységeket (ládákat, szekrényeket) nagybetűkkel jelölték meg (pl. Sub littera A. etc). Ezeken belül az egyes csomók helyét számokkal vagy betűkkel, esetleg betűkből alakított jelekkel határozták meg (pl. Sub signo S, Sub signo RRRR, Sub signo A3). A csomókon belül az egyes iratokat nem jelzeteitek, legfeljebb a dátumot írták rá az összehajtott irat hátlapjára és azután időrendezték a csomó anyagát. Abból következtethetünk erre, hogy a rendezők szükségesnek tartották a regisztrumban is jelezni, ha egy iratról hiányzott az év és a napi keltezés. Az egyes ládák iratanyaga általában azonos tárgyra vonatkozott. Pl. a Portával való diplomáciai levelezés 1638 előtti részét az A. jelzésű ládában, az 16391643. esztendők anyagát pedig a B. jelzésű ládában őrizték. Az N. és O. jelzésű tárolási egységben a fejedelem családi és kormányzati ügyeit intéző tisztségvi-