Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Jakó Zsigmond: Az erdélyi fejedelmek levéltáráról

selők iratai, a E jelzésű ládában pedig az országgyűlési articulusok voltak János királytól kezdődően csoportosítva. E regesztrumok természetesen a fejedelmi levéltárnak csak egy töredékéről tájékoztatnak. S minthogy teljesen esetlegesen maradtak fenn, a rendezés rendszerének részletei sem teljesen világosak. A csoportosítás részint tárgyi, részint pedig időrendi szempontokat követhetett, de erősen igazodott, főként a politikai tárgykörök esetében, a fejedelem sajátos, személyes utasításaihoz. Ezeket olykor saját kezűleg jelezte is a már elkészült, letisztázott kéziratban. Azt, hogy egy-egy iratcsomóba mi minden került össze, a rendezést folyamatosan követő és aprólékosan ellenőrző fejedelem maga döntötte el. Ennek köszönhető, hogy olyan személyes megfogalmazású információk is bekerültek e lajstromokba, amelyek valójában nem is illenek bele egy levéltári segédletbe. Bizonyosra vehető, hogy pl. a trónigénylő Bethlen Istvánnal való konfliktusra vonatkozó iratokkal kapcsolatos bejegyzéseket maga a fejedelem diktálta az íródeáknak és ő a szinte krónikás megfogalmazásaival trónjának örökösét kívánta tájékoztatni az események hátteréről is. A levéltár lajstromozásának, a családi birtokok jobb igazgatása mellett, ez a tájékoztatás lehetett az elsődleges célja, mert különben a fejedelem nem számjelzett titkos írással vezetett volna be a jegyzékbe bizonyos különösen bizalmas iratokat. Tekintve az iratok későbbi nagy mértékű pusztulását, a fejedelemnek ezek a beavatkozásai talán még a kor mai kutatóinak is hasznosak lehetnek. De olyan értékes információk is bekerültek e jegyzékekbe, amilyeneket igazán senki sem keresne azokban. Innen derül ki, hogy Borsos Tamás emlékiratát eredetileg a fejedelmi titkos levéltárban őrizték. Erről a regesztrum az 1643. évi portai vonatkozású iratok között ebben a szövegezésben ad hírt: „Egy veres táblájú könyvben néhai marosvásárhelyi Borsos Tamásnak tellyes életében való mind Portán s mind egyebüt viselt dolgainak maga keze írása."

46 Egyébként ugyanitt maradt fenn „Homonnai Bálintnak Bocskai fejedelem idejében viselt dolgairól írott könyve" is.

47 De Balassa Bálint „énekeinek" egy Rimái János által összeállított kézirata is a fejedelmi levéltárban volt található. E bejegyzés szövege így szól: „Balassa Bálint énekei Rimái János keze írása által."

48 A hagyományos levéltári megoldásokat követték a rendezők a fejedelmet az ország kormányzásában vagy birtokai igazgatásában támogató tisztviselők, követek, jószágigazgatók, udvari familiárisok beszámolóinak, jelentéseinek számbavétele során. Egy-egy személy leveleit és a reájuk adott válaszok fogalmazványait betűkkel vagy számokkal jelzett csomókban, évrendben és havonkénti csoportosításban, napi dátum szerint őrizték. Azt is feltüntették évenként és havonként Összesítve, hogy az illetőtől hány levelet őriz a fejedelmi levéltár. Minthogy a kancellária szabályai szerint a beérkezett irat hátán az átvétel, a kimenő darabok fogalmazványán pedig az expeditio időpontját fel kellett tüntetni, a regesztrumok 46 Batthyaneum kézirattára, Mss IX. 201. 47 Uo. Mss LX. 196. 48 Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtárának kézirattára, Mss G. 104/a, pag. 134.