Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Jakó Zsigmond: Az erdélyi fejedelmek levéltáráról
regnicolare a fejedelmi korszak második felében, a XVII. században a kamarai és fiskális levéltár szerepét is betöltötte. A Bethlen előtti fejedelmi levéltár anyaga, minden jel szerint, joglevelekből, diplomákból, lezárt ügyek irataiból állott. Olyan iratgyűjtemény lehetett, mint amilyenek a XVI. század közepéig a nyugateurópai uralkodóházak archívumai is voltak. Ebben az anyagban az uralkodó maga, esetleg egy-két bizalmi embere, secretariusa, segítségével könnyen eligazodhatott. A közigazgatási, belpolitikai ügyek gyors ütemben gyarapodó iratállománya azonban Bethlen és főként a Rákóczyak uralma idején annyira megnőtt, hogy az ezekkel az ügyekkel foglalkozó nagyobbik kancellária irattárából kívánatos lett elkülöníteni a fokozatosan európai szerephez jutó fejedelmeknek külpolitikai és más bizalmas személyi iratait, levelezését. így jött létre Bethlen uralma végére a fejedelem titkosnak nevezett külön levéltára. Az adatok azt mutatják, hogy a nagyobbik kancellária folyó ügyiratait általában a kancellár őrizte, de a tisztség változása, vagy a vezető halála esetén ezek is bekerültek a fejedelmi levéltárnak a káptalani hiteleshelyen tárolt anyagába. 21 Noha közvetlen adatunk nincsen reá, valószínűnek látszik, hogy az 1628ban alkalmazott Barsi Mihály biliothecarius tekinthető a fejedelmi titkos levéltár első őrének, esetleg kialakítójának is. 22 Erre utal, hogy fizetése nem a requisitorokéval, hanem a fejedelmi főiskola (collegium academicum) belföldi tanárainak illetményeivel volt azonos. 23 Míg Bethlen Gábor a fejedelmi könyvtár és a titkos levéltár őrzését bízta azonos személyre, I. Rákóczy György, amint ez 1632. évi adatokból kiderül, a káptalani levéltár egyik requisitorságával kapcsolta össze a könyvtárosságot; a titkos levéltárat pedig 1634 után, legalábbis saját uralkodása idejére, teljesen függetlenítette és Szalárdi János kezelésébe adta. 24 Az öreg fejedelem halála (1648) után azonban az új uralkodó a korábbi állapotot állította helyre. Miután a Bethlen-féle könyvgyűjteményből a Collegium Academicumot és a Rákóczyak sárospataki főiskoláját is részesítették, a gyulafehérvári palotában maradt könyveket és a titkos levéltárat Samarjai Lökös Péter őrizte a székváros 1658-ban bekövetkezett pusztulásáig. Samarjai a pusztulás idején a fejedelem kíséretében távol volt Gyulafehérvártól, talán éppen iratokat menekített Váradra vagy Sárospatakra, de még 1662ben is őt nevezték Apafi Mihály fejedelem titkos levéltára gondviselőjének. 25 Őt hol secretariusként, hol conservatorként, hol pedig biliothecariusként emlegették az egykorú források. 26 21 Szalárdy. i. m. 158-159., Történelmi Tár 1893. 40 (Szádeczky Lajos) 22 Béke Antal: Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárt. Történelmi Tár 1895. 417. (1256. sz.) 23 Történelmi Tár 1880. 140-141 (Marczali Henrik) 24 Jakó Zsigmond: A nagyenyedi Bethlen Kollégium könyvtárának kezdetei és első korszaka (1622-1658). In uő.: írás i.m. 201-202., Történelmi Tár 1891.13 (552-553. sz.), Szalárdy: i. m. 95., 300. 25 Századok 48. (1908) 315. (Szádeczky Lajos) 2& Jakó: írás i. m. 202-206.
